Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 2. szám - JEGYZET, TANULMÁNY - Karikó Sándor: Hess András helye a magyar kultúrtörténetben

A könyvnyomtatás, akkori használattal a mesterséges irásművészet feltalálása a feudalizmus virágzó korszakának utolsó legjelentősebb technikai vívmánya. Elterjedése nagy mértékben hozzájárul annak a sötétségnek az eloszlatásához, amely a középkorban minden szabad gondolatra olyan nyomasztóan ránehezedik. A nyomdászat jelentőségét abban látjuk, hogy a kultúra termékeit az előző időszakokhoz képest sokkal szélesebb tömegeknek, sokkal olcsóbban és gyorsabban tudja eljuttatni. A nyomdászat szépségét pedig abban, hogy köz­vetlenül kapcsolatban van a gondolattal. A gondolatot ülteti át az anyagba, hogy olvasás útján ismét gondolattá váljék. Mint minden újnak, úgy a könyvnyomtatásnak is azonban meg kell vívnia a maga harcát. A könyvnyomtatás termékei kezdetben még bizony szerény hamupipőkék a díszes kéziratokhoz képest, ahogyan egyik történészünk írja. Aztán isme­retes Bajazid szultán rendelete, mely halálbüntetés terhe mellett megtiltja a nyomdászat gyakorlását. A könyvnyomtatás elterjedésének közvetett akadálya az írástudatlanság. Hogy mennyire nem elhanyagolható ez a tény, azt talán meggyőzően érzékelteti az a szomorú adat, hogy napjainkban is még 800 millió ember nem tud irni-olvasni. Ennek a harcnak a könyvnyomtatás elismertetéséért vívott harcnak válik áldozatává Hess András is. Merész és nemes vállalkozását tisztelnünk, becsülnünk kell. A magyar kultúrtörténetben — nézetünk szerint — rangosabb hely illeti meg Hess Andrást, mint amilyenre teszi a különböző összefoglalók egész sora, illetőleg maga a köztudat. Bizonyos túlzásoktól, mindenekelőtta társadalmi-történelmi környezet elemzésében és értékelésében azonban óvakodnunk kell. Ugyanis az a tény, hogy a budai ősnyomda csak néhány évig tud működni, egy olyan képzett és vállalkozó kedvű nyomdász vezetésével is, mint Hess András, az — feltevés szerint — nem a nyomdászmesteren, hanem éppen azokon a társa­dalmi-történelmi és pszichológiai viszonylatokon múlott, amelyeket csak néhány vonatko­zásban, s azokat is vázlatosan próbáltunk érzékeltetni. 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom