Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 2. szám - JEGYZET, TANULMÁNY - Karikó Sándor: Hess András helye a magyar kultúrtörténetben

mélyzet is szétszéled, a berendezések elkallódnak. Különben is nincs társadalmi igény a nyomda termékeire. Ugyanakkor Hess András balsikerű vállalkozása után a külföld nyomdászai körében olyan veszett hire kerekedik viszonyainknak, hogy kötéllel sem lehetne fogni könyvnyomtatót Budára. Az olasz humanisták barbár területnek mondják Magyar- országot, ahol az embernek sem élete, sem vagyona nem biztos. A német nyomdászok pedig nemzetiségi ellentét miatt nem jönnek Magyarországra. Bécset 1485-től kezdve magyar hadak tartják megszállva. Ez a háború népszerűtlenné teszi hazánkat a német lakosság szemében. Mátyás halála után viszont Magyarországon alakul ki idegenellenes hangulat.

Végül is Hess András szereplése, a budai ősnyomda működése csak múló tünemény, utána több mint 60 évig senki sem következik. Az első magyar nyelvű nyomtatvány is külföldön, a lengyelországi Krakkóban lát napvilágot 1533-ban. A könyvnyomtatás fellendülése majd csak a protestáns, aztán a katolikus ellenreformáció nyomdászata kialakulásával történik meg. A magyar könyvnyomtatás és kiadás rohamléptű fejlődése pedig a XIX —XX. századra tehető. Persze ez a fejlődés is tele van buktatóval. Gondoljunk csak akár a Forrás 1972. 6-os számában közölt Kner-nyomda csekély elismerésére, a társadalom bántó értetlenségére.

*

78