Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 2. szám - HAZAI TÜKÖR - Mocsár Gábor: Kétezerhez közeledve

VÁROSRÓL, FALURÓL ÚJ MÓDON

Elöljáróban mondjunk ki bátran egy elvet, s később, amikor majd hozzálátunk a tüzetes vizsgálódáshoz, legyünk hűek hozzá és alkalmazzuk következetesen. A bátran kimondandó elv Így hangzik: ha egy témát, jelenséget vizsgálat alá vetünk, akkor a dolgok változásának, fejlődésének logikáját a végső lehetőségekig kell vezetni. És ha a kikövetkeztetett eredmény esetleg ellentmond a jelenleg forgalomban, illetve érvényben lévő formuláknak, dogmáknak és álláspontoknak, a végső gondolati eredményt akkor is ki kell mondani. Ennek az elvnek a megfogalmazásához különben persze nem volna szükség különösebb bátorságra: a gondolkodásnak ez a természetes mozgástörvénye. Lássunk azonban egy példát, milyen okok késztettek bennünket arra, hogy ezt a „merész” tételt módszerré avassuk.

Az asztalomon hever egy tanulmány. Nem publikálásra szánták, jelenlegi állapotában még „csak" településpolitikai munkahipotézis. Egyik bekezdése Így szól: „A szociológia, amióta a település problematikájával foglalkozik, él azzal a feltevéssel, hogy valakinek a településpolitikai rendszerben elfoglalt helye befolyásolja (esetleg meghatározza) életfeltételeit és életlehetőségeit. E gondolatot már a marxizmus klasszikusai is megfogalmazták, amikor a szocializmus egyik fontos célkitűzéseként a falu és a város közötti ellentét megszűnését jelölték meg.”

Hogyan van ez? — kérdeztem.

Nézzük meg közelebbről. Először is: én erre a formulára — a város és a falu közti ellentét megszüntetése — másképpen emlékszem. Méghozzá úgy, hogy nem az „ellentét", hanem a „különbség” szerepel benne. Vagyis „a falu és a város közti különbség” megszüntetése a cél.

Ez valami egészen más. A falu és a város közti ellentét valaha az osztály — és hatalmi érdekek ellentétének egész rendszerét jelentette, így többek közt a kapitalista nagytőke és a feudális nagybirtok ellentétét, a városban székelő hatalomnak kiszolgáltatott parasztok ellentétét magával a hatalommal stb. De minthogy ezt az egész ellentétrendszert a szocializmus a történelem süllyesztőjébe taszította, feltétlenül helyesebb lenne — véltem — a város és a falu közti ellentét helyett a különbség emlegetése annál is inkább, hiszen mi most településszociológiái szempontból foglalkozunk a várossal és a faluval.

Később kiderült, nem csalt az emlékezetem. A Kommunista Kiáltványban — amely 1850-ben jelent meg először — Marxék a politikai hatalmat kivívó proletáriátus szükséges rendszabályai közt így emlegették ezt a szóbanforgó formulát: „A mezőgazdasági és ipari üzem egyesítése, rendszabályok a város és falu között lévő ellentét fokozatos megszüntetésére.” Csakhogy az 1872-es és az azt követő kiadásokban az ellentét helyett — nyilván nem véletlenül — mindvégig a „különbség” kifejezés szerepel, sőt, az 1888-as angol kiadás megtoldja a formulát ezzel:.......a lakosságnak az egész országban való egyenletesebb elosztása révén.” S ez a hozzátoldás már mintha egy igen korán elhangzott településszociológiái jótanács lenne! (Nyilvánvalónak látszik, hogy az eredeti formula 1888-beli megváltoztatása egyenes következménye volt annak a vizsgálódásnak, amelyet Engels 1870 táján a lakáskérdés körül végzett.) Valahogyan azonban a mi fogalmazásainkban a harcos években a harciasab- ban hangzó „ellentét” gyökeresedett meg, s miután az ellentét a szocializmusban elveszti klasszikus tartalmát, — az egész „falu-város” problematika elhalványult. Miután valójában nem volt sok értelme az „ellentét” emlegetésének, így a „különbségiből adódó sokrétű elméleti és elvi kérdéseket sem vitattuk teljes mélységükben. S ha most a szociológia előveszi ezeket a kérdéseket, egészen bizonyosan érdekes és fontos eredményekre jut.

Részletekbe ne menjünk, csupán egyetlen kérdésre keressük a választ. Mégpedig arra: Mi az a tendencia, amely a város és a falu közti különbség megszüntetésére irányuló törekvéseket áthatja? Konkrétabban: Melyik településforma közelítsen a másikhoz? Úgy találtuk, hogy feltétlenül és természetesen mindenki a falut akarja a városhoz közelíteni és csak megátalkodott „narodnyikok”, városellenes próféták ragaszkodhatnak az „idilli”, a „romlat39