Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 2. szám - HAZAI TÜKÖR - Mocsár Gábor: Kétezerhez közeledve

MOCSÁR GÁBOR Kétezerhez közeledve MEDITÁCIÓK A TELEPÜLÉSPOLITIKÁRÓL Kétezer közeledik — s ez a varázsos dátum megpezsditi az agyakat: divat ma azon fan­táziáim, mi lesz kétezerben. Az utóbbi évtizedekben tapasztalt szédítő technikai-kémiai- biológiai produkciók pedig arra hajlamosítják a megpezsdült agyakat, hogy éppen két­ezerhez fűzzenek olyan feltevéseket, amilyenekre — mondhatjuk ötven évvel ezelőtt — a fantasztikus regények írói sem mertek gondolni. Úgy függesztjük ábrándos tekintetün­ket kétezerre, mintha valami meglepőt, valami titokzatosat, vágyainkra választ, gondjainkra megoldást rejtegetne, s csak annyi kell majd, hogy elhangozzék a szilveszteri óraütés és mindannyian valami varázslat birtokába jutunk: kitárja titkait kétezer. Holott a maga valóságában épp oly közönséges lesz ez az év is, mint a többi, és semmi titok nem tárul fel, mert mindent abban az állapotban találunk (találnak azok, akik megérik), ahogy az előző esztendőkben dolgainkat rendberaktuk, vagy éppen rendezetlenül hagytuk. Divat a jövőkutatás, a futurológia, nemcsak az illúziók szintjén, hanem a tudomány állítólag megbízható eszközeivel is. Olvasok például tudományosnak mondott, toliból szár­mazó pesszimista feltevéseket például a településpolitikáról, életünk várható állapotáról, megdöbbentő új arányairól és a veszélyes lehetőségekről, s csak az nyugtat meg, amikor egy szintén tudományos, de optimista toll ízzé-porrá zúzza a korábbi tudós feltevéseit és kiszámított jóslatait. Nyilván arról van szó, hogy kétezerhez mind aggodalmak, mind remények egyaránt fűzhetők: egyik így látja, a másik amúgy. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom