Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 5. szám - SZEMLE - Simon Zoárd: Könyvekről röviden

Manga János: Magyar pásztorfaragások

Ritkán találkozhatunk ilyen gazdag (42 fekete-fehér és 16 színes tábla) és remekül sikerült illusztrációanyaggal. Manga ebben a kötetében kibővítette egy korábbi tanulmányát (Pásztorművészet, 1963). Vállalkozása a magyar népművészet egy mostohán kezelt táján, a pásztorművészetben kalauzol el. Teljességigényű, kézikönyvjellegű munka. A pásztorművészet kialakulásáról és fejlődéstörténetéről élvezetes leíráson keresztül nyerünk képet. Élményszerű a népművészeten belüli sajátos hely ki következtetése, a földműves életmódtól és szokásoktól eltérő kis közösség zárt életformájából. A népművészet alapvető vonása, hogy sohasem öncélú. A pásztorok (juhász, kanász, gulyás, csikós) maguk készítette hasznos eszközeinek díszítése elsősorban

Könyvekről röviden

Együtt

Antológiákkal nem lehet megoldani az induló írók publikációs gondjait. Folyóiratra volna elsősorban szükség. De amíg nincs, addig az antológiák is enyhíthetik a jelenlegi helyzet mostohaságát. A Hajdú-Bihar megyei fiatal alkotók könyve költőket és kritikusokat sorakoztat fel. A tanulmányok értékesebbek, mint a versek. Leginkább Ablonczy László írása tetszett, de tartalmas Takács Péter Pilinszky- ről készített arcképvázlata is. Ablonczy okosan, érvényesen jellemzi, értelmezi a magyar dráma új vonulatát. A költők nem emelkednek ki a kortárs pályakezdők átlagából. Kivétel: Várkonyi Anikó.

Sor

Vas megye antológiája tíz fiatal költőjelöltet mutat be. Pályájuknak inkább az elején tartanak, mint debreceni társaik, eltekintve Konc Józseftől, a „Kilencek”. csoportosulás („Elérhetetlen föld”) tagjától. Még korai volna jövőjüket latolgatni. Ezután dől majd csak el, hogy szép szándékuk találkozik-e igazi sorsukkal, választásukat hitelesíti-e a kiválasztottság pecsétje.

zord életük otthonosabbá tételét szolgálta, s a szép iránti nomád ösztönük sürgette. S mivel az alkotást a környezet befolyásolja, a pásztorfaragások díszesebbek, mint a földművesmunkák. Ha pedig a művészkedő pásztor kilép környezetéből, művészete is átalakul. Ezt látszanak igazolni napjaink megrendelésre készült pásztorfaragásai. A környezet, az életforma határozta meg az anyag és a díszítés jellegét is. Manga a díszítmények változásának impozáns genetikáját is felvázolja a XVII. századi geometrikus mintáktól a stilizált virágdíszítésen át, a figurális ábrázolásig. A díszítés módjának sokfélesége mellett képet kapunk a díszítéstechnika változásáról az ékrovástól a domború faragásig.

RÁCZ-SZÉKELY GYŐZŐ

Borbély Tibor: Gyémánttörvény

Pest megye adta ki a verseket Simon István bevezetőjével. Ha méltánylandó is a megyei tanácsoknak a fiatal írók megjelentetését segítő igyekezete, ebben az esetben lokálpatrióta elfogultságból eredő tévedésnek kell ítélni, hogy ilyen alacsonyra tették az illetékesek az esztétikai mércét. A költő művésze a szavaknak, a szónak csak iparosa. Borbély retorikus versírást csinál: „Azzal, ki bárhol, hittel, / — elvünkért hal, / én társhalált halok”. Hiteltelen ezafellengős hangvétel. Az olvasó nem tud mit kezdeni az elvi halált, fiktív önfeláldozást hangoztató tirádával.

Gábor Zoltán: Elkallódott ünnep

„Kifundált álmokból vackolok magamnak közérzetet”. Nos, miféle közérzetet „vackol” magának a költő? „Rántsd meg a vállad, ez a világ, majd megszokod”, „teszem a dolgomat én is, ahogyan nem szeretem”, „Arcomra húzom a takarót, eszméljen, akinek ahhoz van kedve". Miért ilyen Gábor közérzete? Csak! Magyarázatot erre a versek nem adnak.

94