Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 2. szám - HAZAI TÜKÖR - Czakó Gábor: Lakóhelyek, melyekbe hálni jár a lélek

— és ekkora, a hírek szerint 80 ezres lélekszámúra növekvő városrész életéhez elenged hetetlen egyéb üzletek már épülnek, illetve épülni fognak . . .

Fognak. Egyelőre lakógépben élünk. Az én családom egy nyolc lépcsőházas, 480 elemes gépben. Jelenleg éppen egy tucat hasonló (kisebb-nagyobb) áll a telepen, a régi Óbuda maradványain, annak közműveire, közlekedésére, szolgáló intézményeire utáltán, melyek egy száz év előtti kor igényeihez születtek. Persze a mi helyzetünk tagadhatatlanul jobb azokénál, akik — mint az újpalotaiak •— a senki földjén emelt telepen kezdték.

Különleges mikroklímájuk van ezeknek a lakótelepeknek. A pesszimisták szerint semmilyen sincs nekik. Ez nyilván hamis, rosszindulatú egyszerűsítés. Igaz viszont, hogy a hagyományos „községekkel” való összevetés elsősorban különbözőségeket mutat, mivel a szükségszerű gépesítettség az embert új helyzetekbe állítja.

Látogassunk el hozzám. A Miklós utcai végállomáson kell leszállni a buszról. A betét- és gyorskocsikkal együtt 12 járat indul és érkezik ide. Szüntelen nyüzsög a nép. A pesti ember egy megállóért is buszra száll. Először: mert lusta, másodszor: így esetleg megtakarít egy vagy két átkelést egy életveszélyes kereszteződésben, harmadszor: mert a bérlettel kifizette az árát, negyedszer: mert bliccel, és ilyen rövidke úton úgyse kapják el.

A Dunával átellenben a hegy felé magasodik — tíz emeletre — a házunk. Mentsük át életünket a Szentendrei út autózuhatagán. T alakú zebrán kell alkalmas pillanatban

— kanyarodva — átrohanni. A T metszéspontjában valaha járdasziget állt, lebontották; kellett a hely — a buszoknak.

A nyolc lépcsőház kapujához nyolc bitumenjárda visz. Közöttük négyzetalakú pázsit, némelyikben virágágy, facsemeték. A szürke betonlábakon álló szürke házba sárga loggiák mélyednek. Három sor ablak, két sor loggia. A loggiákon itt-ott rácsok, hogy a kiváncsi kisgyermekek, akik kénytelenek fölkapaszkodni a betonmellvédre, mert nem látnak át rajta, ki ne zuhanjanak.

A mi kapunkat csak az különbözteti meg a többitől, hogy szélről van, a túlsó szélsőtől pedig az, hogy nem 16-ost festettek rá, hanem 2/b-t. A lépcsőház már azonos a többivel. Az üvegfalú előtérben jobbra 1 (egy) 17,7 m2-es lomkamra a 60 lakáshoz, szemközt a lépcső oldalán az Állami Biztosító sárga plakátja tudósít, hogy mire vagyok köteles a pénzemért. Balra levélszekrények és a föl vonó. Ha működik, hazavisz. A hazam egyek

— jószerént csak szókép. Busz hozott a városból, lift emel föl a tizedikre. Nekem csak be- meg kiszállnom kell s nem elrontani a gépet.

Az ajtókon — miénken is — két zár. Minden ajtón. Ez a lakóközösség egyetlen, mindenki által elfogadott, közös normája. Egyébként másfél év alatt alig néhány emberrel sikerült megismerkednem, holott minden lakás előtt elmegyek, vagyis egy be- tonalagúton keresztül elszállít közöttük a fölvonó.

A távfűtés kellemes meleget ad, tökéletesen mentesíti az embert a favágás, szénhordás, tűzrakás, salakozás munkájától, de a testmozgásától is. Ám nem kell vesződni vízmerítéssel, melegítéssel sem, elég a megfelelő csapot megnyitni. Ugyanígy alig ad dolgot a takarítás: 47 m2 semmi egy serény háziasszonynak — vagy emancipált férjnek . ..

A lakás lényegében három 5,7 m2 3,1 m-es blokkból áll. Az előszobából balra nyílik a „nagyszoba”, az előszobától jobbra esik a másik, amelyet az 1,8 m mélységű loggia kisebbít. A középső az előszobán kívül a fürdőszobára, vécére és a loggiával azonos méretű konyhára oszlik. Minden a lehető legkisebb, de a beépített bútorok eszményi helykihasználást biztosítanak. Ahány ember ebbe a kicsiny lakásba befér, annak elegendő a két hatalmas, mennyezetig érő gardrób, a mosogatóval ellátott konyhaszek61