Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 2. szám - HAZAI TÜKÖR - Czakó Gábor: Lakóhelyek, melyekbe hálni jár a lélek

rény. Utóbbi és a gáztűzhely közé szerelt — asztalként szolgáló — deszkán négy sovány ember étkezhet, akár egyszerre is.

A technikai kultúra, a civilizáció messze meghaladja az országos átlagot, és az ide- költözöttek 99%-a által korábban élvezettet. Meglehet, hogy az itt lakók egy százaléka sem élt korábban jobb „műszaki feltételek” között.

A technika azonban kétélű. Nemcsak kiszolgáltatottsági érzést kelt az emberben, hanem — minthogy nálunk még kísérleti jellegű, s a kelleténél tökéletlenebb —ténylegesen a hatalmában vagyunk. Ha a csapból nem folyik a víz, nem kérhetünk a szomszédból, mert ott sem folyik, esetleg a 480 lakás — dunántúli falu! — egyikében se. Ha meleg víz nincs, nagyobb a baj, mint egy falusi vagy fürdőkályhás városi házban, mert itt se kályha, se mosófazekak; nincs kémény, hely se hol tartanánk őket. Ha a villanyárammal van baj, nemcsak a fölvonó bénul meg, de a lépcsőházban is egyiptomi a sötétség. Mindegy, hogy nappal van vagy éjszaka, mert a lépcsőház teteje nem üvegből készült, és a lépcsők közt fotonnyi rés ha van. Ilyenkor nem szórakozás — máskor se — csomaggal vagy kisgyermekekkel fölhágni a tizedikre. A tévéhez-rádióhoz központi antenna szolgál, ha elromlik, saját antennát fölszerelni nem lehet, és a „kitűnően” árnyékoló vasbeton falak között a szobaantenna nem sokat ér. Képek, polcok fölszereléséhez pisztoly vagy vídiafúró kell. A szögbelövés, falfúrás egyébként a lakótelepeken virágzó iparág.

A magas fokú technikai kultúra, a gyors építkezés e módja, maga a lakótelepi élet sajátos viszonyokat teremt. (Csak a hibákról beszélek, mert azokon kell javítani.)

Városon már régebben sorvadni kezdtek a kertes-udvaros házakban élő falusi, kisvárosi érintkezési formák, amelyek nyilván a közösen végzett mezőgazdasági munkák során, természetes módon megismertették a községek lakóit egymással. A sövények, eleven emberi kapcsolatokat teremtettek, léckerítések a tekintetnek, beszélgetésnek nem állták útját, ünnepnap az egész falu a házak előtt üldögélt, vagy a kisvárosi prome- nádon sétált: együtt. Még a régi bérházak függőfolyosói, tágas lépcsőházai, udvarai is — bár csonkábban — a közélet tereiként szerepeltek. Egy házgyári lakógépben nincs hasonló helyiség. A szűk lépcsők, villanyvilágítású folyosó-alagutak kizárólag a lakások megközelítésére szolgálhatnak. Az ősi, kedveskedő csevegés szólamai: „szép időnk van,” „nagy eső lesz azokból a felhőkből” — egyszerűen értelmetlenek. De kinek is támadna az az őrült ötlete, hogy ajtaja előtt, szemközt a szemétledobó bejáratával üldögéljen a kisszéken. Az ajtók kukucsai — szerencsére — alkalmatlanok még egy „jóízű” leselkedésre is. Úgy tűnik, hogy nemcsak a házak építészeti megoldása, de az egész lakótelep építési ütemezése másodlagosnak tekinti az embernek ezt a részét, amivel az több lakásigénylőnél. Két év alatt a tervbevettek közül egy üzlet sem készült el — csak a már fölsorolt, garázsból, bódéból kialakítottak, s csupán egyetlen közösségi épület (óvoda - bölcsőde). A többi átadását húzzák-halasztgatják, némelyiket még csak a tervrajzon láthatni, mások, mint vendéglő, kávézó, kifőzde, tán csak az ezredfordulóra készülnek el. A technológiabeli különbségen kívül nyilván az is közrejátszott a jelenlegi helyzet kialakulásában, hogy a szolgáló létesítmények, közösségi épületek, parkok, játszóterek, egészségügyi és közlekedési hálózat létrehozása és a többszörösére nőtt igényekhez alakítása a tervben nem kapott olyan kitüntetett jelentőséget, mint maga a lakásépítés.

Az otthon, a szűkebb pátria, az, hogy munka után hazamenjek Óbudára, nem szűkülhet arra a 47 m2-re, melynek főbérlője vagyok. A pillanatnyi helyzet azonban mégis ez. A lakótelepek szervezői, kivitelezői - gazdái, nem gondoskodtak olyan közterületekről, intézményekről, melyek a mai kor és a lakások műszaki színvonalához igazodva kielégítenék az ottlakók igényeit, és helyettesíthetnék vagy pótolhatnák a régi, falusias jellegű, mindennapi közéleti formákat. Az utóbbiak hiánya a legvesze62