Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 6. szám - D. Kónya József: Színpadkép, három felvonásra
kiváncsi" — mondom a szigorú szemű anyakönyvvezetőnek. Finom mosollyal kiigazít: ,.Az utónevekre, ha egészen pontosak akarunk linni.” A névsor nem túlzottan sok fantáziáról tanúskodik. Egy idő után csak strigulákat kell húzogatnom, nagy ritkán bukkan elő egy-egy olyan név, amely még nem szerepel a papíron. A lányok kö2Űl Mária vezet behozhatatlan előnnyel, az Éva követi, aztán a Katalin, Erzsébet következik. Nem sokkal marad le mögöttük a Marianna és a Beáta. Az 1966-os kuriózumok: Teodóra. Tímea, Szabina. A fiúnevek sorrendje: István, József, János, Béla, Pál. Három nem tucatnév: Előd, Sziiárd, Tass. Kíváncsi leszek a vezetéknevekre. Munkálkodásunk eredménye: a József-, János-. István-napok már- már nemzeti ünnep jellege vészesen tovább emelkedik. Nem is ez a baj. A leggyakrabban használt utónevek, az esetek többségében, szintén igen gyakori családnevekhez kapcsolódnak. (Az sz.-i, több- száz munkást foglalkoztató építőipari vállalatnál sok ember kénytelen így írni a nevét: Kis 16 József, vagy Szabó János 21.) Ritkább utónevet általában azok választanak, akiket a családnevük is jól megkülönböztet. — A névválasztásnál is nagyon jól megfigyelhetők különböző divatirányzatok. Az Angelikák, Angélák, Andreák, Beáták. Reginák. Mariannok, Zsoltok, Tamások, ha jól emlékszem, 1962—63 körül kezdtek igazán divatba jönni. Ezek nagy része most is kapós, de az utóbbi években az ízlés észrevehetően eltolódott a nyugatias hangzású nevek felé. Néha aztán olyan kívánságokkal jönnek, hogy égnek áll tőle az ember haja. — Bármilyen utónevet lehet választani? — Őszintén szólva magunk sem tudjuk, hogy mit csináljunk. Szerencsére most már rendeződött a helyzet, a választható magyar utóneveket tartalmazó kötet kizárja a vitát. Nemrégiben még ez is előfordult: jött egy hölgy előzetes érdeklődésre. Ragaszkodik ahhoz, hogy a lányának Clarisse legyen a neve. Clarisse így. ahogy diktálom. Mondtam neki, ezt nem lehet, válasszanak valami mást. hiszen annyi szép magyar név van. Felsoroltam néhányat, mire közölte, nem azért jött, hogy tanácsokat adjak, 6 a lányát úgy hívja, ahogy akarja, nekem pedig csak az a dolgom, hogy beírjam az anyakönyvbe. — Beírta? — Eszembe sem volt. De várjon csak! Most jön a csattanó! Két napra rá felhív valaki a pártbizottságról, hogy nem lehetne-e megcsinálni valahogy. Persze ezt ne vegyem kérésnek, ő inkább csak érdeklődik. — Végül mi lett a kislány neve? — Nem tudom. Azóta sem láttam őket. A nevet viseljük, jelentősége tulajdonképpen csak annyi, mint a börtönszámoknak: a hivatalos megkülönböztetés. Ám, úgy látszik, a név néha egzisztenciális kérdés is lehet. Az sz.-i tanács anyakönyvvezetőjétől kérte egy asszony: ha lehet, viselhesse az újszülött az ő leánykori vezetéknevét. „Tudja, a férjemé olyan közönséges.” Házasság (A cigányok is nagykanállal ...) K.-n mesélik: Úgy ötven évvel ezelőtt egy búcsúban leszúrták a Szabados Kovács fiát. Az apa biztatta fel a legényeket, beszéljenek a fejével, mert a fiú az alvégről akart nősülni. Mondják, Szabados Kovácsnak szép háza volt a Fő utcán, és „nyárban egy hétig is szólt a masina az udvarán”. Kihalt a família. * 1968-ban H. községben 19 kiskorú — kivétel nélkül lány — kért házasságkötési engedélyt. Többségüknél (14 esetben) „vis maior” indokolta az engedély megadását: útban volt a gyerek. 1970: Három különélés, egy törvényes válás. Egyik asszony sem szerzett szakképzettséget. * Egyetlen egyszer — 1967 májusában az autóbusz nem állt meg az m.-i főtéren. A falu északi végén fordult meg, felvett két utast, s a megállókban állókkal mit sem törődve elrobogott. Senki sem tett feljelentést. A gépkocsivezető segítségével megszöktették Sz. Katalint. A csábító cigány volt. Egy óra múlva a szomszéd község tanácsán megesküdtek. * A d.-i állatorvost mindenki csak mezítlábas doktorként emlegeti. Három hónapja praktizált ott. amikor borozgatás közban ezzel állt elő az egyik gazda: „Doktor úr, vegye el a lányomat! Magának jól vasalt nadrágja van, meg doktorátusa, én a házat és az autót adom hozzá . . .” * „Alaptőkével rendelkező, római katolikus családból való úriember benősülne jól szituált családba Jelige: 10 ezer.” 22
