Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 3. szám - HAZAI TÜKÖR - Varga Mihály: Ortutay Gyula műhelyében
Lászlót. Azóta is örömmel megyek oda mindig. Erős, fejlődő város.” — Beszélnél a barátaidról? — „Velük mindig szerencsém volt: barátaim maradtak! Nem szólok azokról, akiket a tragikus halál vitt el: Radnótira, és Reitzer Bélára gondolok. De megmaradtak a többiek, a Művészeti Kollégium tagjai. Buday György, aki Londonban él, Baróti Dezső, Tolnai Gábor, Hont Ferenc, Erdei Ferenc, Kárász Judit, Radnótiné és az Erdélyben élő Tömöri Viola. Ők változatlanul jóbarátaim. Az ifjúkoriak mellett az elmúlt évtizedek nagyon sok barátságot érleltek. Talán egy nevet említenék még: Dési-Huber Istvánét. Kevés olyan csöndes, kevés szavú, jószívű embert ismertem, mint ő volt.” — Mi a véleményed a barátságról? ,,— Kell az embernek. Erőt ad. De a barátság nem abban áll, hogy mindenben egyetérteni, sőt. . . Nagyon határozott kemény vita kell egymás között.” — Vannak ilyen emlékeid? „— Például Hont Ferenc nagy „Tra- gédia”-rendezése alkalmával Szegeden, vagy Radnóti lllyés-elemzésekor, Buday György rajzainak megszületésekor egészen tűzbe jöttünk;de bírálatainkkal néha szétszedtük a műveket.” Tavaly volt hatvanéves. ,,— Ugye, nem látszom annyinak?” — kérdezi jókedvűen. ,,— Nem beképzeltségből mondom, csak mert sokan mondják, lassan én is elhiszem már.” Persze, hogy nem látszik annyinak. Talán ötvennek — gondolom, de nem szólok: minek hízelegjek? Őszül. A szemüvegét felteszi, ha olvasni kezd. Beszéd közben mindkét keze jár. Látom, egy óra alatt hat szivart szívott el. — Mindig ilyen sokat? ,,— Nem, csak amikor tárgyalok.”— De hiszen mindig tárgyalsz . . . ,,— Hát azért nem mindig. Isten őrizz!” — És mindig szivart? „— Kisszivart; jobban adja a dohány ízét.” Telefonhoz hívják. Nem szép dolog, tudom, de ellesem a beszélgetés egy részét. ........nem jelent sovinizmust... ”, . . a nép, a nemzet érdekét: igen.” Amikor visszajön az asztalhoz, ezt mondja: ,,— A Röpülj páváról van szó ... A tévések ...” Másra terelem a szót. — Annyiféle beosztásban voltál, és vagy, sokat utaztál, rengeteg emberrel találkoztál; beszélnél a legérdekesebb találkozásaidról? Elgondolkozik, hosszan, tűnődve. ,,— Nos, előtte tán igyunk egyet! Vagy nem ízlik ez a vodka?” — De, ízlik. „— Akkor rajta!” így folytatja: