Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 5. szám - ÉLŐ MÚLT - Heltai Nándor: Kodály Zoltán és Kecskemét
&ÍÖ múlt HELTAI NÁNDOR Kodály Zoltán és Kecskemét „Születtem Kecskeméten, de mivel szüleim pír hónapos koromban elköltöztek onnan, nem illet meg a,.Kecskemét fia” büszke név. Mégis kénytelen visszaéltem vele, mikor falusi vándorlásaim közben megkérdezték, ,hová való születés vagyok’. Kecském ét ne/e mindig felcsillanó szemeket és rokon- szenvet hozott” — írta 19óó-ban Eősze László kérésére papírra vetett visszaemlékezéseiben. Szülei évekig éltek itt, s a nagytemplomban esküdtek örök hűséget. A kutatók eddig keveset szóltak a Jaloveczky családról. Hesz Ilona fehértemplomi (Béla Crkva) levéltáros buzgalmából ma már jóval többet tudunk róluk. Jalovetz Franciscus bajai születésű (?) róm. kath. kocsmáros 1851. október 28-án kötött házasságot a 26 éves Arendt Paulina evangélikus hajadonnal. A lány, (a zeneszerző nagyanyja), születési helye: Raguhn, a hajdan Desseai hercegségben. (Házasságkötések könyve IV. kötet. 170. old. 623. számú bejegyzés.) A férj nevét tévesen jegyezték fel, másutt mindenütt Jaloveczky szerepel. Fehértemplom határőrvároskában — 6000 lakosa volt akkoriban — négy gyermekük született. Paulinát 1857. április 5-én keresztelte meg Gettmann József plébános; a keresztszülők Arendt Kari és Arendt Barbara. A 136. oldalon, az 1481. számnál található bejegyzés szerint az apa kereskedő. Egyelőre nem tudjuk, hogy a két Arendt: Paulina és Kari —feltehetően a szülők nélkül — miért vándorolt Magyarország déli vidékére. „Itt láttam meg édesanyádat...” A fiatalok többször változtatták lakóhelyüket, foglalkozásukat. 1370 táján költözhettek Kecskemétre. Az irattári anyag pusztulása miatt a letelepedés pontos időpontját eddig nem sikerült kinyomozni. A „Kecskemét” 1874. május 8-i számában bukkantam az alábbi hírre: ,,'A Népkör’ épülete belülről oly előnyös változásokon ment újabban keresztül... Örömmel jelezzük egyúttal, hogy a vendégek igényeinek minden tekintetben eleget tenni tudó, derék új vendéglőssel, Jalovetzky Ferenccel egészen új, kedvező élet Is költözött a ’Népkör’-nek ezelőtt sokszor üres falai közé.” A társaskör, elvasóegylet a magyar vidék egyik legtekintélyesebb tömörülése volt. Néhány esztendővel korábban Asztalos János ügyvéd vezetésével olyan erővel tiltakoztak a kiegyezés, a helyi visszaélések ellen, képviselték a szegénység érdekeit, hogy a kormányzat karhatalom bevetésével szorította vissza mozgalmukat. Asztalos bebörtönzése, majd szökése után a művelt Fehér Páter jogakadémiai tanár, a kitűnő műfordító-mérnök Horváth György irányításával színvonalas, korszerű, haladó szellemű népművelés folyt a Kör helyiségeiben. Tucatnyi lapot járattak, kis könyvtárat rendeztek be, s sűrűn vendégül látták a város legjobb koponyáit. Az értelmiség is szívesen látogatta. Nyilvánvaló, hogy itt csak kiegyensúlyozott,értelmes,fegyelmezett ember állhatta meg helyét, olyan, mint Kodály apósa. A „Kecskemét” 1877. március 11-i száma tanúsítja, hogy elégedettek voltak vele: újabb három évre Jaloveczkyvel kötöttek bérleti szerződést. Hol állt ez az épület? Hol mondta a galántai állomásfőnök érettségiző fiának, Zoltánnak: „Itt láttam meg édesanyádat" — olyan örömmel és meghatottsággal, hogy az ötvenéves zeneszerző később büszkén vallja: „Ha semmi egyéb, az az érzés, amely e pillanatban atyámat elfoghatta, kecskemétivé tesz engemet.” Fentebb múlt időt használtam: a „Don-kanyar” bontásakor a Népkör hajdani helyiségei is csákányütések alatt enyésztek el. A Petőfi utca és a Vásári Nagy utca sarkán állt, házszáma Petőfi u. 241. A kocsmáros jóhírét a „Kecskemét” 1831. február 27-i száma is öregbíti. Tudtul adja, hogy a második táncvigalom is kitűnően sikerült, „nem fajult el Árpád vére, nem hagyja megecetesedni Jalo/eczky borát”. Május 8-án arról olvashatunk ugyanebben a lapban, hogy a Népkor eddigi vendéglőse, jaloveczky úr, üzletét a Vásári Nagy utca elején lévő Dragolovics- féle házba cetce át és csinosan berendezett helyiségeihez kitűnő étellel és itallal szolgál. A változást a kocsmáros terjedelmes, keretes hirdetésekben közli a lakossággal. Megköszöni az eddigi bizalmat és további támogatást kér, „főtörekvésem leend azt úgy az étel és italok jósága, mint a kiszolgálás pontossága által kiérdemelni”. Kodály Frigyesről E sorok íróját az a megtisztelteés érte, hogy a 80 esztendős zeneszerző fogadta otthonában, és hosz- szan eloeszélgetett vele családjáról, kecskeméti emlékeiről. Amikor édesapjáról beszélt, legendásan fegyelmezett arcán is felfedeztem az öröm, a büszkeség jeleit. „Soha nem fenyítették, noha a vasúton 3* 35
