Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 6. szám - SZEMLE - Mezei Judit: Gyurkó László: Az egész élet
műveit eredetiben, az oroszul vagy ukránul írók alkotásait pedig fordításban olvashatjuk. Ezért vettük nagy érdeklődéssel kézbe az igényes kiállítású Körkép című, háromíves füzet első számát most tavasszal. Közben megjelent már a májusi szám, így a szerkesztői elvekről gyakorlatban is tapasztalatokat szerezhettünk. (E sorok írásakor várható az ez évi harmadik szám is, mint a kiadó jelzi az utolsó füzetben.) A műfaj meghatározója: politikai, társadalmi, tudományos-műszaki szemle. Elsősorban az a célkitűzése, hogy a Szovjetunióban megjelent ilyen tárgyú tanulmányok, cikkek rövid kivonatát, összegezését adja magyar nyelven e terület egyébként nyelvi nehézségekkel küzdő olvasóinak. Mindenképpen dicséretes vállalkozás ez s olyan igényt elégít ki, amely az egész világon közismert, és nálunk is, máshol is sok ilyen szelektáló-válogató kiadvány tájékoztatja az általánosabb kérdések iránt érdeklődő olvasókat. GYURKÓ LÁSZLÓ AZ EGÉSZ ÉLET Három művét jelentette meg a közelmúltban Gyurkó László egy kötetben. Az első, a több klasszikus feldolgozásból ismert történet átvetí- tése a 20. század problémáira, a Szerelmem, Elektra. A második mű Lenin egyéniségét, a forradalom mindennapjait próbálja megérteni és megértetni egy dokumentum-oratórium keretei között. A harmadik, a címadó mű, korunk mindennapjaiba vezeti olvasóit, a szerelem áll a kétszereplős mű központjában. Tehát látjuk, három különböző téma került feldolgozásra, a kötetet végigolvasva mégis az az érzésünk, hogy szervesen összefüggenek egymással. Egy problémasor fut végig a három írásban. Gyurkó három szituációban teszi próbára azokat az eszméket, amiket a társadalmilag elkötelezett ember vall magáénak, de mindig az ember felöl közelítve,mindig úgy vizsgálva, hogy a gyakorlatban, a mindennapi élet során milyen értelmet nyernek a szavak. A címadó mű hőse a következőképpen fogalmazza meg az író legfontosabb problémáját: „Hamlet úr azt mondaná, hogy a nagy kérdés: lenni vagy nem lenni. Vagy ahogy a bölcs Camus megfogalmazta: a filozófia alapvető kérdése az öngyilkosság. Csakhogy mindketten tévedtek. Mivel a nagy kérdés: hogyan lenni.” Hogyan él az ember és hogyan kellene élnie, ez Gyurkó problémája. Az írót ismerve, a műveket elolvasva világos, hogy a „hogyan lenni”-kérdés a forra- dalmiságot jelenti. Elsősorban etikai szinten meA dolog természeténél fogva egy ilyen füzetben csak kevés hely jut az irodalomnak: a két füzetben kétszer két versfordítás olvasható, egyébként történelmi, űrkutatási, régészeti és más művelődéstörténeti érdekességekkel foglalkoznak a cikkek. így a kiadvány, jelenlegi formájában is jelentős előrelépés, és jó segítsége az iskolánkívüli népművelésnek. De, sajnos, a kárpátaljai írók számára ez legfeljebb fordítási alkalmat biztosít magyar nyelven, nem pedig az eredeti alkotások publikációs lehetőségeit szaporítja. Ezért tesz- szük le ezeket a füzeteket azzal a jámbor óhajjal, hogy a Kárpáti Igaz Szó vasárnapi, NEON című irodalmi melléklete mellett elkelne már egy ilyesfajta, önálló irodalmi tartalmú folyóirat is: e terület magyar, orosz, ukrán íróinak magyar nyelvű kiadványára. Reméljük, ennek is eljön az ideje. MARGÓCSY JÓZSEF rülnek fel a problémák, és élük a kispolgári magatartás ellen irányul. Hűség, kiállás, őszinteség, hazugság, etikus cselekvés — ezek azok a kérdések, melyek mind a három Gyurkó mű gerincét alkotják. És ami a legfontosabb: a szabadság, a demokrácia megteremtésének útja, lehetőségei a múltban és napjainkban, a politikában és mindennapi életünkben. Legsikeresebben kétségkívül a Lenin oratórium vetíti elénk ezeket a kérdéseket, hiszen Lenin alakja valóban a legalkalmasabb arra, hogy művészi szinten is érvényesnek ítéljük a direkt módon való politizálást. Elektra tisztaságát néhol túlfeszítettnek érezzük, inkább érzelmi síkon motivált, nem racionálisan. Ahol a legkevésbé sikeres a megoldás, az éppen a címadó mű. Az egész élet. Ez a mű a mi társadalmunk embereinek konfliktusait vizsgálja, ezért ígérkezett a legizgalmasabbnak. A konfliktus állandóan önmagába tér vissza, Gyurkó nem talál problémáira megoldást, hősei nem tudnak úgy cselekedni, hogy minden erkölcsi normának eleget tegyenek. Elektra, a klasszikus hősnő, Lenin, századunk legnagyobb forradalmár egyénisége: példái a szabadságvágyból cselekvő embereknek. Az egész élet hősei, hozzá kell tenni, korunk legjobb hősei azok, akik becsülik egymást, erkölcsileg a legszilárdabbak, azt vallják, hogy a cselekvés többet ér a gondolkodásnál, de nem képesek még cselekvésre. Művészileg is a leggyengébb ez a harmadik része a könyvnek. A Szerelmem Elektra őszintén puritán stílusa, a Fejezetek Leninről nagyszerű témaválasztása és feszes szerkesztése után Az egész élet néhol pongyola stílusa, széteső szerkezete művészileg elmarad a várakozástól. MEZEI JUDIT 90
