Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 1. szám - HORIZONT - Major Máté: Nicolas Schöffer - Nicolas Schöffer: A kibernetikus város
Horizont Nicolas Schöffer, azaz Schöffer M i klós mai megyénkben, Bács-Kiskunban, éspedig Kalocsán született 1912-ben. 1936-ban vándorolt ki Párizsba, miután Budapesten a Képző- művészeti Főiskolán befejezte tanulmányait. Franciaországban a második világháború végéig festett, és végigjárta a többé-kevésbé általános utat az expresszionizmustól a szürrealizmuson át az absztrakcióig. Ezután kezdett fémplasztikák problémáival foglalkozni, kísérletezni, így jutott el a „térdinamizmus” és a fénydinamizmus” gondolatáig, s ezek megvalósításáig. Az ő alkotásai elvont fémszerkezetek, amelyek azonban nem a szokásos statikus nyugalmukkal, befejezett kompozícióikkal hatnak, hanem, a XX. század dinamizmusának megfelelően, különböző és változó ütemben mozognak, felvillanó és huzamosan sugárzó, mozgó és színes fényekben ragyognak, — ezt a ragyogást tükrök és prizmák sokszorozzák —, s mindehhez gyakran még zene, — klasszikus és konkrét zene — társul. így alakulnak Schöffer ma már az egész világon ismert és nagyrabecsült alkotásai. Ezek sorából itt most csak egyet emelek ki, — amiről már másutt is írtam — s ez a párizsi Eiffel- torony utóda, a Schöffer-torony, melynek „kiviteli” tervein már dolgoznak, 1972-re állni fog, és csaknem 50 méterrel fogja magasságában meghaladni híres, műemlékként megmaradó, toronyelődjét. Schöffer Miklósnak nemrég könyve jelent meg A kibernetikus város címmel, melynek szövegét még kéziratban adta át nekem egy évvel ezelőtt Párizsban, Az érdekes írásnak egy részét, az elsőt, az elvieket tartalmazót, a Valóság közölte, ez itt a második rész, mely a kibernetikus város megoldásának egyes konkrétumait vázolja fel. Nem kívánom kommentálni Schöffer elképzeléseit, ezt az Olvasó, akár laikus, akár szakember, maga is el tudja végezni. Mindenesetre az egész koncepciót úgy kell tekinteni, mint egy nagy művész igen érdekes megnyilatkozását, mely művészetének megközelítéséhez és megértéséhez is segítséget nyújt. MAJOR MÁTÉ Qlieolas Sehötftfer A kibernetikus város (Részlet) A szabad idő Miután vizsgáltuk a lakóvárosokat és a munkavárosokat, tanulmányozzuk most közelebbről a szabad idő problémáját. Lesznek független és funkcionális, a szabad idő eltöltésére szolgáló városok, és a lakóvagy a munkavárosba beépülő, a szabad idő eltöltésére szolgáló létesítmények. Ezenkívül meg kell különböztetni a szabad idő eltöltését élénkítő és kikapcsoló módon, esztétikai vagy gyógyító, nevelő célú vagy nem nevelő célzatú elfoglaltsággal, funkcionálisan, vizuális, auditív vagy audiovizuális dolgokkal, természetes és mesterséges kli- matikai viszonyok között, egyéni vagy kollektív, fizikai, értelmi vagy lelki időtöltéssel, statikus vagy dinamikus módon; a rövid, közepes hosszúságú vagy hosszú ideig tartó szabad időt, a rendszeresen ismétlődő, napi, havi, évi szabad idő eltöltését, a szabálytalan, a szervezett vagy véletlenszerű, a helyhez kötött, mozgással járó vagy vegyes szabad idő eltöltést. Már ebből a felsorolásból láthatjuk, hogy milyen nagy problémát jelent a szabad idő. Közelebbi megvilágítása céljából soroljunk fel néhány példát: a vallás lelki elfoglaltság; a különböző étkezések rögzített, fizikai, élénkítő, rendszeresen ismétlődő napi, rövid ideig tartó, kollektív vagy egyéni funkcionális szabad időbeni elfoglaltságok. 5 Forrás 65
