Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 1. szám - HAZAI TÜKÖR - Varga Mihály: Egy hét Madarason

— Szereti az embereket?

— Azt hiszem igen. Illetve igen is, meg nem is.

— Mit nem szeret bennük?

— A kép mutatást.

— Mondana erre példát?

— Az elnököt például a háta mögött mindenki szidja, szemében meg hízelegve a kezüket tördelik és hajlonganak.

— Maga is szidja az elnököt?

— Miért szidnám. Nem elég, hogy bírálom? De mindenkor a szemében.

— És van értelme?

— Néha van.

— És a fiatalok? A KISZ-tagok? Milyenek?

— Egyesek komolytalanok, félvállról vesznek mindent, kitalálják, hogy unatkoznak. De legtöbbjük jó szándékú. Én is szeretem a beat-zenét, de őrjöngeni azért képtelen vagyok.

— Itt is „őrjöngenek”?

— Ugyanúgy, mint a városban.

Mit mondjak még el Erzsiről? Tovább tanul, szobafestő a vőlegénye és most éppen Thomas Hardy regényét olvassa.

A fentieken kívül itt vannak még azok

az érdekes emberek,

akik nélkül nem lenne teljes a kép Madarasról.

Itt van mindjárt Ver ka néni. Szabályos nevén özv. Vankó Istvánná. Elmúlt 93 éves, de még köt és horgol: gyermekholmikat, pulóvereket. Gyakran kiül az utcára, figyeli a járókelőket, a csipegető baromfiakat, az elszálló madarakat.

Verka néni a falu nóta-fája. Sok füzetet teleírt már temetési énekekkel. Legtöbbet maga költötte. Sokáig ő volt a falusi virrasztások éneklő asszonya. Tud vidám dalokat, tréfás rigmusokat is. A bajai Türr István Múzeum munkatársai már magnószalagra vették a „tudományát”.

Ha nagynéha összejön a rokonság, vagy ha szomszédok meglátogatják, még ma is kibuggyan belőle az emlékezés: fiatalkori tréfákról, aratási-cséplési, szüreti-lakodalmi, névnapi-disznótori szokásokról mesél.

Érdekes ember az irodalomtörténész Bogn ár An d rás is. Itt született, itt él, itt élnek a szülei is. Nagyapja, rokonsága. Két könyve jelent meg a fővárosban, a harmadik is készen van, a negyedik is útban: Kőhegyi Mihállyal, a bajai múzeológussal közösen megírták Madaras történetét. Bognár András a középkori latin nyelvű irodalom szakértője. Temesvári Pelbártról, a kódexekről, írt könyvet. De ír nyelvészeti, történeti, kritikai műveket is, foglalkoztatja a helytörténet, a természettudományok. Egyik készülő kötete a matematika filozófiai problémáiról szól.

Ilyen munkák közt is bizonyos fokig — életmódjában — megmaradt falusinak: tanya-jellegű, faluszéli házában él egyedül, könyvei és kedvenc állatai között, egyszerűen, póztalanul, mit sem törődve a sokszor értetlen vagy rosszindulatú megjegyzésekkel. Műveltsége, világlátása messze a falu, sőt a megye határán túlra terjed, s nem mindig bírja ki kritikai megjegyzés nélkül a körülötte levő dolgokat, érthető hát, ha ellenszenvet kelt maga ellen.

Hasek Annát egyszerűen csak Nusinak hívják az ismerősök. Nemrég érettségizett. Csillagos első osztályú sakkozó. Többször nyert megyei s országos bajnokságot. A falu egyik büszkesége. Már a tv-ben is szerepelt. Terve: szeretné megszerezni a mesteri címet a sakkban.

59