Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 5-6. szám - SZEMLE - Simon Zoárd: Gutai Magda: Zászló a hóban - Ocsovszky László: Nádas Péter: Kulcskereső játék
Qutai Jtlaqda Zászló a hóban Az „Új termés” sorozatban megjelent első kötetével egy fiatal és nagyon tehetséges költőnő mutat kozott be. Félszáznál több vers bizonyítja, hogy írójuk kiforrott lírikus, egyéni látás, téveszthetetlenü saját hang és önálló költői világ szuverén birtokosa. Gutái Magda már több ígéretnél, vérbeli, kész költő. Költészetének legfontosabb jellemzője a fegyelmezettség, az érzékletes, vízionárius láttatóerő, a képek, metaforák gazdag és zsúfolt áradása, a mély, szuggesztív hangulatiság. A „Zebegényi temetés” c. Szőnyi István emlékét idéző versben nemcsak téma a nagy festő művészete, hanem annak lényegét, hangulattartalmát más közegbe transzponálva a gyász örök emberi érzését is megrendítően megjeleníti a látomás erejével, közvetlenségével: „A koszorúkká kerekült / szemekben gyertyák égnek. / A szánalom még tartaná, / Kit elránt az enyészet. / Állnak. Kőkorsók. Szájukig / megtöltve félelemmel, / amíg maguk is iszonyú / részekre törnek egyszer”. Megjelenített világa terjedelemben nem széles körű, a mélység felé terjeszti ki birodalmát. Meghódított tartománya: a gyermekkor, a család, a szerelem, az anyaság és az orvosi hivatás. Tematikailag legtöbb verse az innen származó élményekből született. A boldogság és szenvedés titkait vallatja, az ember rendeltetését kutatja. Egy helyét és munkáját megtalált élet rendje, harmóniája sugallja nyugalmát. Megszenvedett tanulságként vallja: „Az embernek legszebb: a lehetetlen. / Fölizzanak esendő szárnyai. / Halálraítélt minden szerelemben. / Halandó mer csak tűzbe állani”. és „Csak addig él, míg tudja, hogy miért”. A szerelem, az anyaság őszinte, nyílt és megragadó bemutatásával sok újat ad e két alapvető emberi érzés megismeréséhez. A női lélek átéltségével, érzékenységével szól, de minden szentimentalizmus nélkül, erős fegyelemmel és okos ökonómiával. Nem használ szólamokat, bevett lírai sztereotípiákat. De nem is akar mindenáron eredetieskedni, nem akarja túlkiabálni képességét. Van bátorsága és ereje önmagát adni s önmagában a világot, ebben áll modernsége. Érzelmi gazdagsága sohasem hígul érzelgősséggé. A szerelemben nem az erotikus tartalmakat mutatja fel, nem egyszerűen partnert keres, hanem társat, szövetségest. Az ösztön ebben az értelmezésben nem vonatkoztatodik el, nem választódik el az ember egyéb funkcióitól, nem válik egyedüli céllá. A meghitt, bensőséges közösség a szerelem emberi lényege: „Közel vagyok. Magadban megtalálsz”, „Ez a hazád: az arcom főinagyítva”. A szerelemben a tisztaságot, a személyiség értékét keresi: „Meztelenül is arcom a legszebb”. — Az anyaság életszülő csodáját, misztériumát nagy tisztasággal és konkrétsággal, szinte szabólőrinci egyenességgel és tárgyiassággal ábrázolja: „Estére énekelni kezd / a víz megduzzadt lábfejében ... Az ínyén avas víz fut át: / a gyomrát torkig rántja reggel ... A mész fogában felriad / s a véren át elhagyja ágyát” — ilyen hűséges költői realizmussal jeleníti meg a terhes asszonyt. A vajúdást is orvosi precizitással és ugyanakkor lírává lényegítve ábrázolja: „A derekamtól térdig görcsberánt / az izmaimba ágyazott vihar. / Kigyulladt erdő ágaskodik bennem / elmúlhatatlan fájdalmaival. / A torkomból madarak menekülnek. / Es olvadt vasban fekszem mereven. / Bizony, megöl ma engem, szétfeszít / a csontjaimra égett szerelem. / A fájdalom a húsomhoz kötődik. / A szorítás egy percre meglazul. / Tengerre látó ablak nyílik bennem. / Egy angyal áll mögöttem szótlanul.” A múltat mementóként idézi fel, amikor a fasizmus halálraítéltjeit megörökíti: „A rémület az arcukról leszáradt. / A félelemre nincsenek szavak . . . Halálba gyökerezve állnak ... Az elmúlást hogy lehet megtanulni?... A szél meztelen csontvázukra lép. / A védtelenség mellükre írt bélyeg.” Mint orvos is találkozik a történelem továbbélő borzalmával, erről tanúskodik az „Egy arc a zárt osztályról” c. verse: „A kortörténetéből kimaradt / a fal, a krematóriumok füstje, / Az apja, anyja, bátyja, kis húga, / akik felhőt húztak megnyírt fejükre.” Stílusában felötlik még néhol József Attila és Pilinszky János hatásának emléke, de a mondanivaló, a hang, a versek egésze teljesen, sajátosan a költő eredendő tulajdona. Költőavatást jelent ennek a kötetnek a megjelenése. Nagyon sokat várhatunk még Gutái Magdától. SIMON ZOÁRD oiádm rftéier KuJcskereső játék Évről évre új nevek jelentkeznek irodalmunkban, fiatalok és fiatalabbak, hogy legtöbbször a reményt- keltő bemutatkozás után elhalkuljanak, megtorpanjanak vagy ismeretlenné váljanak, de nem mind, ezt bizonyítja Nádas Péter második jelentkezése a Kulcskereső játék című elbeszéléskötettel. Remek találkozás! Az volt igazán a kötet olvasása a sok botorkáló, tétova tapogatózó, keresgélő között, akik legtöbbször a formák útvesztőjébe tévedtek. A hagyományt tisztelő, hagyományt újító elbeszélő bebizonyította, hogy az erőszakosan öntött formák egymásra halmozása, mint összehordott kerti talaj, nem jelenti a különleges virágok növekedését, színtárulkozását, illat-szemérmességét, szemérmetlen hívogatását vagy a mással keresztezés újdonságát, nem a modernséget, 143
