Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 3. szám - HAZAI TÜKÖR - Zám Tibor: Árnyékos oldal

nak a kiskorúaknak a száma, akiknek helyzetét az illetékes állami és társadalmi szervek veszélyeztetettnek ítélik. A nagymérvű növekedés elsősorban azt jelenti, hogy az elmúlt öt évben hatékonyabb lett a felderítés. A felderítést végző aktívák magasabb mércével mérnek a gyermeket veszélyeztető körülmények megítélésében, s tevékenységük ma már nem korlátozódik pusztán a mentésre: sokoldalú védő-, óvó-, megelőző intézkedést tesznek a rászorultak érdekében. Meg kell azonban jegyezni, hogy a veszélyeztetettek száma ennek ellenére nem csökken, hanem növekszik, jelenleg 1000 körül van azoknak a kiskorúaknak a száma, akiket indokoltan állami gondozásba kellene venni. De az állami gondozottak több mint felét is nevelőszülőknél kellett elhelyezni. Ez év januárjában és februárjában ismét 64 veszélyeztetett gyermeket helyeztek el intézetekben vagy nevelőszülőknél.

A veszélyeztetettséget előidéző okok között (alacsony műveltségi szint, nemtörődömség, rossz háztartási beosztás, rossz lakásviszonyok, kevés kereset, bűnöző életmód stb.) az alkoholizmus kiemelkedő helyet foglal el, gyakori oka a harmonikus családi élet megromlásának, a családok széthullásának; emiatt a fiatalkorúak hányódásának, lezüllésének és annak is, hogy a leszármazottak csökkent értékű emberekké válnak, degenerálódnak.

Az 1968-ban állami gondozásba vett B88 gyermek közül 114 (29,3%) került be olyan családból, ahol az egyik vagy mindkét szülők alkoholista. Az összes állami gondozott gyermeknek több mint egyharmada (!) szellemi fogyatékos. A szellemi fogyatékosok száma országos viszonylatban is növekvő tendenciájú. Bács-Kiskunban jelenleg 1841 gyermek jár gyógypedagógiai osztályokba, további 383 nyilvántartott nem jár iskolába. A felsőadacsi iskola alsó tagozatában a gyermekek 35%-a gyógypedagógiai alany. Erre való tekintettel gyógypedagógiai osztályt kellett létesíteni. Megállapították, hogy a lakosság iszákossága Kunadacson mértéktelenül nagy. A megyei aktívaértekezlet vitaindítója szerint „a gyógypedagógiai alanyok születése és a szülők alkoholizmusa között összefüggét kell keresni.” Az 1968-ban végzett vizsgálat megerősítette ezt a gyanút. Még az is kimutatható, hogy jó bor- terméses esztendőben több gyógypedagógiai alany születik.” Borvidéken — Kunszálláson, Fülöpjakabon — a helyi vezetők elmondták, hogy ősszel a lakosság 40%-a rendszeresen ittas, 33 felsőtagozatos gyermek közül 6 nyíltan beismerte, hogy rendszeresen iszik.

(A vitában felszólaló orvos véleménye szerint a szellemi fogyatékosok növekvő száma a művi vetélésekkel is összefügg: ti. többszöri abortusz után gyakori a koraszülés, — s a koraszülötteknek csak 40%-a lesz teljesen intakt ember, 20%-a is „elmegy” még, de a további 40% „a társadalom eltartottja lesz, gyengeelméjű stb.”)

Statisztikailag igazolható tény, hogy az alkoholfogyasztás növekszik. Ennek velejárójakéntemelkedik azoknak az ön- és közveszélyes cselekményeknek a száma is, amelyek hátterében az ittasság húzódik meg.

Hogy mit lehet tenni és hogyan lehet védekezni? — fogas kérdés, mert az alkoholizmusnak számtalan egyéni, társadalmi oka van, de végső soron még nem tudunk meggyőző választ adni arra a kérdésre, hogy miért lesz az egyik ember megrögzött alkoholista, a másik meg nem, noha neki is lehetnek okai, amiért és alkalmai is, amikor „megfertőződhetnék”. (Ebben az összefüggésben az alkohol csak esetlegesen oka az alkoholizmusnak.) A betegség „kórokozóinak” felismerhetetlensége miatt, orvosi megelőzésről — mint a fertőző betegségek esetében — nem beszélhetünk; sőt gyakori, hogy

59