Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 1. szám - Antalfy István: Utódok adóssága

prózát, „Kenyérmorzsák” címmel . . . útiélményeim is benne vannak: Mexico, Kuba, európai utazásaim ... A verskötetem címe meg, ugye, érthető . . . „Heten voltunk”?

A test elerőtlenedik. Vége a beszélgetésnek. A kályha duruzsol csak és a békesség, az emberszeretet szavai csengenek búcsúzóul:

— Amit tettem, mindig az emberekért, dolgozó embertársaimért tettem ... Ez az egy vezérelt mindig. A közösség ... a munkás ember . . .

Csurog a hóié az udvaron, és a beteg költő szavai máris itt élnek, jönnek tovább, áradnak szerte a tavaszodó világban.

És amint a hólével ellepett tégladarabokon kifelé igyekszem az udvarból, -— az utódok adósságára, gondolok . . .

23