Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 2. szám - Hatvani Dániel: Három vers
Tőat&ani rDániel: főárain vers KIKNEK A CSÓRÓ BODZA IS... Vannak, kiknek a csóró bodza is féregmentes aranyalmát pottyant ölükbe, vannak olajos-nyelvű kóklerek, zsonglőr-bicskások, a night clubok ajtófélfáinak támaszkodó késdobálók, országos tócsában gázolok, Plattensee-szakértők, a consum-turist habszivacsán hentergők, mú'anyagtálból gyémánt-lencsét kanalazok, manegernek álcázott háremtulajdonosok, a kontinens gyorsforgalmi útjait nyaranta koptatok, vannak, kik a csillag-tengelyt kiszerelik, hogy átmókolják Mercedesük alvázába, gondjaink csapzott ösvényein felbaktatók a reprezentatív emelkedőkre, ahol külön borravaló ellenében a vállalati költségen megnyírt diszgyepekre éjjel is süt a nap, tivornyás trükkök tudói, kiknek papírpénzén készenlétben a nyál, hogy homlokodra ragasszák, megvásárolva beleegyező mosolyod, dörzsölt fejek, nagymenők, szájtépő janik, jólinformáltak, a széfek kódolt zárait kötőtű nélkül is felkattintó mackósok, kétévenként új villát építők, ámokfutók az elfekvő készletek raktárfolyosóján, a közgazdasági tehén duzzadt tőgyébe kapaszkodók, alkalmi alkimisták, használt emlékműveket kiárusító zsibvásárosok, zugkimérő-parvenük, gépkocsi-hűtőből derékban kinövő gebines kentaurok, káderként nyilvántartott sobrijóskák, hintások az újmódi business liánjain, financiális székrekedésre hashajtót ajánló csodadoktorok, mutatványosok a hivatali tornyok közé kifeszített telefondrótokon. Akiket az újságok — általában — vámszedőknek titulálnak, akiket az újságok sem titulálnak vámszedőknek, a mindenkit lekenyerezők, a mindenkitől lekenyerezettek, a büntetésüket már letöltöttek, a büntetésüket még le nem töltöttek, a már rehabilitáltak, a még nem rehabilitáltak, az igazságtól megrágalmazottak, az igazságot megrágalmazok, akikről senki sem hiszi, hogy léteznek, akikről mindenki tudja, hogy léteznek, akikről mindenki azt gondolja, nem ők azok, hanem mások, akikről senki sem gondolja, ők azok, nem pedig mások.
