X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1915
I. Néhány szó a földrajz tanításához
ébreszti a tudásvágyát, mert ezeknek eredete nem hagyja nyugodni, mig bizonyosságot nem szerez felőlük. Törekedni fog más vidékek, sőt az egész Föld felületének megismerésére. A Földrajz segédtudományai A földrajznak csakúgy, mint más tudományoknak segéd- tudományokra van szüksége. Segédtudományai közt legszorosabb tartozéka a kartográfia A középiskolában ebből mindig a maga helyén és idején csak a legszükségesebbet kell és szabad nyújtani. Éppen abban rejlik a művészet, hogy a látszólag nagyon nehéz anyagot megfelelőleg elosztva tegyük könnyűvé. A térképolvasásnak olyan fokát kell nyújtani (nem az első osztályban), hogy a térkép szemlélése ne egy csomó jel látását eredményezze, hanem a formák kialakulását, illetőleg azok látását hozza létre. Önállóan kell arról egyet mást megérteni s egyes jelenségek okát megmagyarázni. Hosszas gyakorlattal mindezt el lehet érni anélkül, hogy az első osztályos tanulónak katonai térképet adnánk a kezébe. (Sőt kerüljük az ilyen kísérletet! Olyan volna ez, mintha a kezdő zongoristával Wágner operát játszatnának.) A tudományos geográfiában a kartográfián kívül jelentős szerepe van még a segédtudományok között a geológiának, a néprajznak, az antropológiának és a statisztikának. Az iskolai földrajzban azonban a geológiának nem juthat nagy szerep, mert hiszen e tudomány csak legjelentősebb eredményeinek fővonásait szabad s lehet használni. A felső tagozatban pedig úgyis önálló szerepe van s ott az induktiv módszer némi lehetősége miatt (kirándulások alkalmával) megfelelőleg kiterjeszthető. Az etnográfia is csak ott szolgálja az iskolai földrajzot, ahol a népek, nemzetek, egyéniségének megalkotásánál karakterisztikus vonásokat tud adni. Például sem a tárgyi etnográfiának, sem a népszokásoknak stb. ismertetése nem kerülhet felszínre. Az ilyen dolgokat különben is bajos elmélyíteni s maradandóvá tenni. Az antropológiai vonatkozások is csak néhány karakterisztikumból állhatnak. A felső tagozatban a megfelelő más tárgyból (állattanból) lehet meríteni a szükséges adatokat. A statisztikának sem lehet az a feladata, ami eddig volt. Nem emlékezetterhelő, változásnak alávetett adathalmazt kell az iskolai földrajz amúgy is terjedelmes anyagára zúdítani, hanem megfelelő grafikus ábrákkal kel! szemléltetni s elmélyíteni azokat az adatokat, amelyekből következtetéseket lehet vonni
