X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1915

I. Néhány szó a földrajz tanításához

4

szóval a logikus gondolkodás megteremtésére is megfelelő tanulmány. Nem áll tehát képző erejét tekintve a földrajz egyetlen más stúdiumnak sem a háta mögött, sőt ami miatt ("anyagának gyakorlati értékéért) eddig megtűrték, bármelyik más középiskolai tárggyal egyenlő elbánást érdemel.

Mindezek dacára nem foglalta el a földrajz méltó helyét. Nem foglalta el, mert egészében nem szemléltethető s igy induktive nehezen lehet tanítani. Ebből szükségképpen következik, hogy módszere sem fejlett, ami szintén gátolja a térfoglalást. Nem foglalta el azért, mivel szakkérdésekben (még a részletekben is: óraszám, anyag- mennyiség) ritkán döntöttek gyakorlati pedagógusok (földrajz-tanárok) s mivel a tanárképzés terén is érezhetők bizonyos hiányok. Jó tanítása elé nemcsak ki nem forrott metodikája gördít akadályokat, hanem az iskola technikai készsége is. Nehézkesen illeszthetők be a maguk helyén a kirándulások. Népes osztályt (50 - 70 tanulót) egy tanár eredményesen minden önfeláldozása árán sem tud a a szabadban oktatni. A szülői ház támogatása nélkül bizonyos állandó megfigyeléseket, a Nap, csillagok mozgásának megfigyeléseit alig végezhetni. Nem könnyebb a szemléltető eszközök előteremtése sem. A legtöbb helyen nincs semmiféle modell, semmi gyakorlati eszköz (homokasztal, mintázó deszka), nincs földrajzi szertár s nincs előadó-terem. (Sajnos újonnan épült állami intézetünkben sem terveztek.) Az előadó-terem hiánya a vetített képekkel való szemléltetést is megnehezíti. A legfőbb akadály a tantervi beosztás helytelensége, (pl. a gömb, fok, kör, merőleges stb. csupa új fogalom mind az I .osztályban, amelyeket a 10 éves tanuló nem appercipiálhat.) A felső tagozatban nincs, vagy ha volt, nem támaszkodhatott megfelelő segédtudományainak eredményeire s célja sem volt helyesen kitűzve. Tankönyveink sem segítettek a helyzeten, hogy miért, azt e helyen nem fejtegetem. (Tudják azok, akik bíráltak és javítottak.)

A geográfia értéke és feladata nem merül ki a fent említett pedagógiai értékekben, hanem ismeretmennyiségében és tárgyában is sok rejlik. A megfelelő segédtudományok ismeretelemeínek bele- szövésével a fejlődő lélek környezetének és szülőföldjének ismeretét nyújtja, amivel lehetővé teszi a közvetlen szemléletet. Ugyancsak a közvetlen szemlélet útján szerzett megfigyelések alapján oksági kapcsolatba hozza a tárgyakat, a tüneményeket s hatásukat az emberre. Érezni fogja a tanuló s íját tapasztalataiból a szerzett ismeretek gyakorlati értékét. A mindennapi élet szükségleteinek tárgyait (kávé, gyapot, csokoládé, azbeszt, petróleum, szén, sok iparcikk) nem fogja szülőföldje termékei közt találni, ami okvetlen fel-