X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1915
I. Néhány szó a földrajz tanításához
23 Jelenleg Rózsahegy, Zsolna és Trencsén a legnevezetesebb helyek a Vág partja mentén. Komárom közelében ömlik a Kis-Dunába, Győrnél meg az Alpesekben eredő Rába folyót veszi fel a Duna. A Duna innen keleti irányba folyik a Naszálhegy vidékéig, ahol (Vácz) délnek folyik, mig az Alpesekben eredő, bővizű, hajózható határfolyónkat, a Drávát fel nem veszi. A Dráva partja mentén a horvát-szlavónországi Eszék (Osijek) a legnagyobb város. Birodalmunk déli határfolyója, a Száva is az Alpesekben ered- Partján épült Horvát-Szlavónország fővárosa, Zágráb (Zagreb), a torkolatánál pedig Zimony (Semunj) és Nándorfehérvár (Belgrád). A Duna vezeti le a medecében összegyűlt összes víztömegeket a Fekete-tengerbe. A Duna a Német-birodalomban ered s az Al- pesek északi felének vizét is magával hozva Dévénynél éri el hazánkat s a Vaskapu-szoroson át, Orsovánál hagyja el. Nagy kivájó munkáját mutatja a Visegrádi- s a Vaskapu-szoros átvágása. A Duna azonban nem csak rombolt, de épített is. Temérdek hordalékot rakott le s szigeteket épített: Pozsony alatt a Csallóközt, délre kanyarodásánál a Szentendre-szigetet. Az Alföldön kanyargóssá válik a medre s még a Mohácsi-szigetet alkotja. Partját előszeretettel választotta az ember lakhelyül, mert mindazokat az előnyöket, amelyek csak kedvezők az emberre, partja mentén megtalálta s amellett még egész hosszában hajózható is. Pozsony, Komárom, Esztergom, Visegrád, Vácz, Budapest, Dunaföldvár, Paks, Baja, Mohács Újvidék közismert helyek a múlt emlékei s a jelen munkássága révén a szőke Duna habjainál. Említésre méltó folyók még a következők.melyeket áttekinthetés végett táblázatba volt célszerű egybefoglalni. Bal. Miava-|-Morva Parna csermely-f-Dudvág Vág Zsitva-j-Nyitra SzIatina-f-Garam Korpona-f-Ipoly Tisza Bega-|-Bega csatorna Temes-j-Bisztra Karas Néra Zsil Fekete-Ügy-j-Homorod+O// Duna. jobb. Lajta Rába Mura-(-Dráva Kulpa+Una-j-Száva
