X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1915
I. Néhány szó a földrajz tanításához
24 Vág. Az ország határán kifelé folynak s a Serettel (Szeret) öm- lenek a Dunába: az Aranyos-Besztercze, Dorna, Ris-Besztercze, Tatros, Ojtoz, Bodza. A Poprád vizét is idegen földön viszi a Visztula (Weichsel) a Dunajecczel a Keleti-tengerbe. Állóvizeink közül a Balaton a legnagyobb hírű. Szépsége és halgazdasága meg a körülötte emelkedő hegyek szőllős lejtői tették azzá Területe 690 m2, medencéjét, mely átlag 3 m. mély, a beleszökeíő Tihanyi félsziget két részre osztja. (Félszigetnek nevezik az olyan kisebb vizbenyuló szárazföldet, melynek a vizi határa sokkal hosszabb, mint az a vonal, mellyel a szárazzal függ össze. Azt a keskeny földsávot pedig, amellyel a szárazzal összefügg, földszorosnak nevezzük.) A Fertő is elég nagy, de sekélyebb és mocsaras részekbe (Hanság) megy át a partvonala. (Partvonal a viz és a szárazföld közti határvonal.) Kisebb állóvizeink még a Velencei tó, a Palicsi tó és a Fehér tó. Az olyan állóvizeket, melyek sekélyek s növényzettel vannak tele, mocsárnak, nádasnak vagy lápnak nevezik. Régen sok volt az Alföldön belőlük, de már lecsapolták, azaz elvezették a vizüket s a földet eke, kapa alá fogták. Ilyenek voltak a Szamos vidékén az Ecsedi-láp, a Tisza és a Latorcza között a Szernye mocsár, a Körös-Berettyó vidékén Sárrét s a Temes bal partján az Alibunári-mocsár. Dr. Bezdek József. Revucza Árva Turócz Kisucza Zsolna Tisza. Besztercze-f- \ Taracz Sajó-f-N.-Szamos | Szamos Talabor-j-K.-Szamos ) Na<w Sebes-K.+Beretyó j Borsava Feher-Koros / Koros „ , , „ Fekete-Körös ) Ondava-f-Tapoly ) Kis-és Nagy-Küküllő Laborcz+Ung r Bodrog D- »* \ e * • Latorcza ' Riu-AAare+Sztngy meg , az Aranyossal táplált Maros Tarcza ( ^erna'd j Gölnicz / Sajó Murány ^ Rima ) Galga ) Tárná í
