X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1915

I. Néhány szó a földrajz tanításához

tikusan kell haladni. Az elvek nem változnak itt sem. Később azonban a többi kontinensnél analitikusan is lehet eljárni. Az alsó tagozat legutolsó osztályában azonban a Földet a kontinensekből felépítve ismét szintetikusan kell kialakítani. De egy ilyen összefoglaló világleirásban már a legfőbb elveket a hazára kell újra vonatkoztatni, miáltal a hazai föld ismertetése újra szőnyegre kerül és érvényesül az összehasonlítások értéke. Különösen a gazdasági s a kul- tur földrajzi elemeknek kell azután az ilyen leírásban előtérbe nyomulni. (A II. osztályban Európa és Afrika, a III. osztályban a többi kontinens leirása jól elvégezhető. A IV. osztályban pedig a Föld összefoglaló leirása jut olyan formán, hogy abban a haza, a hazai vonatkozások jussanak előtérbe.)

A tudományos alapokon nyugvó általános rész kiépítése határozottan megkövetelendő, azért a tantervnek ott kell erre helyet adnia, ahol a szükséges segédtudományok már rendelkezésre állnak, tehát a megfelelő természettudományi, matematikai meg mértani fogalmak ismertetése után a felső tagozatban, ahol megvannak már a történeti ismeretek is bizonyos geográfiái tények tárgyalására. Erre a jól megalapozott általános földrajzi alapra kell azután a részletes földrajzi ismeretek anyagát felépíteni. Itt azonban már nem a leiró rész, hanem a gazdasági és a kultur földrajzi elem vezessen. A lényeg tehát az, hogy a felső tagozatban a megfelelő helyen legalább két évben szerepeljen a földrajz, mint önálló tantárgy. Az alsó tagozatban természetesen, mint említettem, mind a négy osztályban. Igaz, hogy baj, ha nem folytonosan szerepel a tárgy az osztályokban, de a természetrajzban is van egy év szünet s ennek hátránya ellen konkrét panaszokat nem lehetett eddig hallani. Ott is az a nagyobb baj inkább, hogy a növénytan leszorult az alsó tagozatba. Ebbe a hibába, — nevezetesen, hogy a negyedik osztályban tanítsuk az általános földrajzot, mint önálló stúdiumot —■ nem szabad beleesni, mert nem vezet célhoz. Ezeket a szempontokat a tanterv készítésénél figyelembe kell venni, ha úgy didaktikai mint pedagógiai szempontból helyeset akarunk alkotni.

Érintettem, hogy a szintetikus mód felel meg legjobban az alsó tagozatban. A felső tagozatban azonban, amidőn már többet akarunk végezni, ajánlatosabbnak látszik az analitikus módszer. Ez az egész Földről, mint egységből indul ki s a tanítás közben, amit csak az egészből le lehet vonni, mindazt a szülőföld és a haza ismertetésére vonatkoztatja. Hibája, hogy nem induktiv, nem szemléltet s igy nem hozza magával azt a képző erőt, amelyet a szintetikus