Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1920

I. Iskolánk multja

I.

V <y

«i vi« ;

Iskolánk múltja*

Iskolánk mint „Budapesti m. kir. állami felsőbb leányiskola“ 1875. évi október hó 20-án nyílt meg. Felállításának célja az volt, hogy társadalmunk nőtagjainak olyan általános műveltséget adjon, aminőt a férfiak a gimnáziumokban és reáliskolákban szerezhetnek. Az intézmény létrejötte és iskolánk megalapítása körül a kezdeményezés és megszervezés munkájában a főérdem Molnár Aladár, országgyűlési képviselőé, aki iskolánknak 1875—1878-ig első igazgatója is volt. A müveit közönség régi vágyának teljesülését látta, hogy gyermekeinek nevelését és tanítását nemzeti irányú, tervszerűen működő és állami ellenőrzés alatt álló intézet gondjaira bízhatja. Első szervezetében az intézet 1 éves előkészítő, 4 éves középiskolai és 2 éves továbbképző felső tanfolyamból állott. Ez az első szervezet csak 4 évig maradt érvényben s 46 év alatt 8-szor ment keresztül szervezetváltozáson. 1879-ben a hármas tagozódás megszűnik s kialakult a hat osztályos felsőbb leányiskola. Az 1883-ben kiadott szervezet hangsúlyozza az iskola középiskola jellegét. Az 1885-iki szervezet (1885—1887) a fiukéval egyenlő mértékű általános műveltség követelményét elejti s e helyett a társadalmi viszonyok által feltételezett i s a nők élethivatására szükséges^' általános műveltség megszerzését tűzi ki

célul. Ezt követőleg a szervezet (1887—1901) a felsőbb leányiskola tantervét összhangzásba igyekszik hozni a polgári leányiskolák és a tanítónőképzők tanitástervével. Lehetővé teszi, hogy a polgári iskola IV-ik osztályát végzett tanulók átléphessenek a felsőbb leányiskola V-ik osztályába, a felsőbb leányiskola Vl-ik osztályát végzett tanulók pedig a tanítónőképző III. évfolyamába. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a két felső (V., VI.) , osztály tantárgyai csak igen csekély fokozati összefüggésben voltak az alsó

négy osztály tananyagával. E szervezet ellenzői sehogysem tudtak megbarátkozni azzal a ténynyel, hogy a felsőbb leányiskolákat eredeti céljuktól eltérítették. Molnár Aladár ezt az intézményt nem szánta pályára előkészítő iskolának, hanem a müveit, előkelő közönség számára akart olyan iskolát, amelyben az őket megillető műveltséget megszerezhessék. Közben azonban változtak a viszonyok s megváltoztak a művelt társadalmi osztályhoz tartozó szülők igényei is. Szinte kivétel nélkül nemcsupán általános műveltséget követelnek az iskolától, hanem arra is igényt tartanak, hogy gyermekeiknek

3

1*