Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1920
I. Iskolánk multja
végzett tanulmányaik révén szükség esetén megélhetésük is biztosítassék. A többszörös átszervezés tehát nem azt jelenti, hogy az intézmény hűtlenné vált Molnár Aladár elveihez, hanem annak a bizonyítéka, hogy közoktatás- ügyünk vezetői az iskolát az élet követelményeinek megfelelően fejlesztették. Az 1901-ben kiadott új, egységes (hetedik) tanításterv újból kiemeli az iskola középiskolai jellegét s megszünteti az iskola tagoltságát alsó és felső tanfolyamra. Az 1897—98, iskolai évben kezdődött meg iskolánkban a latin nyelv tanítása az V-ik osztálytól kezdve. Érettségi vizsgálatot 1901-től 1905-ig növendékeink az V. kér. Markó-utcai áll. főgimnáziumban tettek. Iskolánk 1905-ben ünnepelte fennállásának harmincéves jubileumát. Ugyanekkor kapta a „M. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium“ címet s érettségi vizsgálat tartására a nyilvánossági jogot. 1906. júniusában növendékeink már saját intézetünkben tették le az érettségi vizsgálatot. 1916-ban és 1918-ban a leányközépiskolák új szervezetet és tanítástervet kaptak. 1916-ban az egységes alsó négy osztály fölé három (V—VII.) osztályú felső leányiskolái, négy (V—VIII.) osztályú leánygimnáziumi és három (V—VII.), 1920-ban (V—Vili.) osztályú kereskedelmi leányiskolái tagozat lépett. Az alsó és felső tagozatok együtt leányközépiskola elnevezést nyertek. Kereskedelmi iskolai tagozat intézetünkben nem alakult. Újabban intézetünk a „leányközépiskola“ elnevezés helyett, de a középiskola jellegének megtartásával a „M. kir. állami felső leányiskola és leánygimnázium“ nevet kapta. A kétéves továbbképző tanfolyam 1893-ban kezdődött. Eleinte nem igen bizonyult életrevalónak; a második évfolyamot néhány éven keresztül nem is lehetett megnyitni. Az 1899—1900. iskolai évben beolvadt a latinirányú VII. és VIII. osztálynak megfelelő tanfolyamaiba. 1905-ben külön vált a gimnáziumtól, saját külön szervezetet nyert s így működött mindaddig, míg az 1916. évben VII. osztályúvá szervezett felső leányiskola feleslegessé nem tette. Iskolánk megalapításától fogva közvetlenül a Vallás- és Közoktatás- ügyi Miniszter hatósága alatt állott, akkor is, amidőn intézetünk igazgatója (az Erzsébet Nőiskola felsőbb leányiskolájának kivételével) a többi hasonlófokú leányiskolák miniszteri biztosa volt. Az 1916—17. iskolai év kezdetével a miniszteri biztosság megszűnt s iskolánk ép úgy a budapesti tankerületi kir. főigazgató hatásköre alá került, mint a többi középiskola. Iskolánk 46 éves múltjában többször volt kénytelen költözködni. Első hajléka az V. kér., Erzsébet-téri gróf Cziráky-házban volt. Innen elköltözve, a IV. kér., Újvilág (ma Szemmelweisz)-utcában, majd a VI. kér., Váczi-körút és Új-utca sarkán levő bérházban nyert elhelyezést. Jelenlegi otthonába 1902. év nyarán Révy igazgató költöztette át. Iskolánk igazgatói voltak: az alapitó Molnár Aladár (1875 — 1878), Berecz Antal (1878—1894), Szuppán Vilmos (1894—1902), Révy Ferenc 4
