Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-03-01 / 3. szám
2010. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 3 Március tizenötödike (Folytatás az első oldalról) A "kettős mérce" súlya alatt görnyed nemzetünk, ami egyébként a liberális gondolkozás és magatartás sajátja, a klasszikus mondás értelmében: "Quod licet Jovi, non licet bovi"- (“Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek!" ) Egy másik erény, melyre népünknek szüksége volna, a lelkesedni tudás, egy fajta nemes "idealizmus.". Népünk mintha kezdene a közöny, az érdektelenség vizenyős lapályaiba merülni. Oda jutottunk, hogy már csak egy fútballmecs, vagy a fiatalokra egy "popkoncert" tud lelkesitőleg hatni. Pedig eszmények, nagy célok iránti lelkesedés élet- szükséglet egy nemzet számára. "Boldog a nép mely ünnepelni (tehát lelkesedni) tud" - mondja a Zsoltár. (88:16) Igaz viszont, hogy 56 kudarca egy egész nemzedékből kilúgozta a lelkesedni tudást. 1956 októberében volt eddig, - immár 54 év óta - népünk utolsó nagy föllángolása. A közöny jele az is, hogy a szavazásra jogosultaknak több mint fele nem megy el szavazni, nyilván azzal a gondolattal, hogy egyik párt, vagy pártvezér sem érdemli meg a támogatást. Sajnos legtöbben nincsenek annak tudatában, hogy az u.n. demokráciában, az egyetlen fegyver kezükben a szavazatuk és ha nincsenek megelégedve egyik párttal sem, akkor a "kisebb rosszat" kell választani, különben távollétükkel a "nagyobb rosszat" támogatják. Csak remélni lehet hogy a most következő tavaszi választások alkalmával, népünk többsége ráeszmél erre a tényre és megfelelő helyre adja le szavazatát. A lelki közöny egyik okának tekinthető - e sorok írójának érzése szerint -, hogy népünk s benne főleg a fiatalság - a sok regény, újság és folyóirat áradatában - nem olvas verseket. Régi klasszikus és újabbkori annyi nagy költőnk szebbnél szebb költeményeit. Nincsen rá idejük? Fontosabbak a munkájuk és a dolgaik intézése, vagy a fiataloknál a tanulmányaik? Pedig egy jó vers, egy időszerű költemény gondolatokat ébreszt, gyújtó hatású, tettekre késztető. Mekkora szerepe volt 48.ban de még 56- ban is Petőfi Sándor "Talpra magyarjának?". Menynyi kiváló költőnk volt nemcsak a múltban, hanem az újabb időnkben is. "Egy nemzet sem dicsekedhet annyi kiváló költővel" - Illyés Gyula megálapitása szerint -, "mint a magyar nép." Csak egy pár nevet kell említenünk: Babits Mihály, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Áprily Lajos, Reményik Sándor, Erdélyi József Sinka István, Dsida Jenő, József Attila, Radnóti Miklós. Illyés Gyula, Pilinsz- ki János, Mécs László, Sik Sándor, Ölbey Irén, Kannás Alajos, Tollas Tibor, Fáy Ferenc, és még oly sok kiváló költők, akiket meg kellene említenünk. Mindegyiknek vannak halhatatlan és lelkesítő hatású költeményei. Sajnos a mai iskolarendszer nem szorgalmazza a verstanulást, pedig az idősödő emigránsok legtöbbjének hazafias lelkülete, "azokból a versekből él", amiket jó magyar tanáraik betanultattak velük. Hosszúra nyúlna további felsorolása azoknak az erényeknek, melyekre népünknek nagy szüksége van, hogy megújúljon s fölemelkedjék: a már közmondásos széthúzás megszüntetése, a magyaros vendégszeretet "új alapokra helyezése" (a bevám- dorlókkal szemben), a vallás odaadóbb gyakorlása, - főleg az iljúság körében, - A gyermekek otthoni, szüleik által való vallásos nevelése, a magyar ügyek, újságok, rendezvények, segélyakciók nagy- lelkübb támogatása, mint például a Rákóczi alapítvány, mely az elszakított területek számos diákját (160-170) nyaraltatja három héten keresztül Magyarországon, megismertetve velük hazánk kulturális értékeit, növelve bennük magyar önérzetüket. Továbbá, a Böjté Csaba ferences atya által alapított és vezetett Déva-i árvaháznak és újabb házainak, a kárpátaljai magyaroknak, az erdélyi iskoláknak és templomoknak segélyezése stb.stb. Mindezek irányában vannak példamutató egyének és egyesületek, de a többi Amerikába bevándorolt nemzetiségekkel összehasonlítva, az adakozásukat kimutató legújabb listán, nem vagyunk az első tiz között. (Legtöbbet küldenek haza a hinduk.) Március Idusának ünneplése és ünnepélyei, ezeknek a gondolatoknak megszivlelésére és a felsorolt erényeknek gyakorlására kell hogy "lelkesítse" a résztvevőket - s valamiképpen a nem-résztvevőket is - s akkor méltó választ kapna a kérdés: "Van-e még értelme a március 15.-i ünnepélyeknek! MARCZIUS TIZENÖTÖDIKE Szerda 59.szám Pest, junius 27-kén 1849 Erdélyből jun. 24. 1849 Erdélyben a dolgok a legkomolyabb szint kezdik ölteni magukra, 20-dik júniusban a törtsvári passuson betört 20,000 muszka, az ottan levő 800 székely határőrünk felségesen viselte magát, 48 óráig tartották a csatát, 800, 20,00 ellen; elesett a muszkákból 2000, a székelyekből 400, Brassót 21 -én czemérozták a muszkák, gyorskocsimat elfogták, a hátra levő részét a székely seregnek sprengolták, de Bem
