Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-03-01 / 3. szám
4 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2010. március intézkedéseket tett, hogy 24 óra alatt 10.000 ember áll elébe. Kedves Kis ezredes és határszéki főparancsnok is elesett, lábán lövést kapván, lovastul leesett, a földön a kozákok összvágták, nem adtak pardont a muszkák egynek sem, a ki megvolt is sebesítve, mind leölték, sőt védteleneket is, mind, a ki csak magyar vagy székely, a falvakban és országúton, mind leöldösték, a derék brassói szászok a hátra maradt székelyeinket agyon verdesték. Ha Brassó ezt tette, mit tehet majd Szeben? Csak amnestiát a kutyáknak, majd sokra mennek velők. - Ugyancsak 20-án a borgói szoroson is Bukovina felől beütöttek nagy számmal, minden vitézsége mellett Dobay őrnagy fel nem tartoztathatta; a mieink itt is nagyobb erőnek kénytelenek voltak engedni, de ide ma 24-én reggel Bem, a ki nálam volt szállva, nagy sereg előre küldésével maga személyesen ment ezen szavakkal, in drei Tagen sind keine Russen in Siebenbürgen, de félek aligha; mert erejek 4-szer annyi mint a mienk, ha valahogy egy csatát még vesztünk, tönkre van Erdély téve, mert a gaz szellemű oláhok és szászok is mind felfognak támadni. D: * Epeijesről jun 5. Polgár szerkesztő! Folyo hó másodikáról lapjában érintetett jeles városi tiszt - újitásunk. Még hozzáadni valóm az: hogy a ludtollas párt által kijelölt 75 választott polgárok közt az istennek mindenféle bogara találtatik. Huszonnyolc van olyan, kiknek a magyamyelvről fogalmuk sincs. A többi megrögzött pecsovics. Intelligentia? Két igen kevés kivétellel kiküszöbölte a választott polgárok sorából a ludtollas pánszláv vezért, hogy valamint a városi tanácsot, mint creatumját, úgy a választott polgárságot is orránál fogva vezethesse. A városi tisztujitás tárgyában 250 nagyobb részint intelligentia aláírásával felküldött petitionkra csak teend a ministérium valamit! Beh óhajtunk egy erélyes biztost! A követválasztásra is tétetnek már előkészületek. Az eperjesi választó helyen aspiránsok. Kapi főbíró, ki már a politicai meggyőződés minden ár- nyéklatain átment. A múlt megyei tisztujitás előtt Ujházy párt még most is szörnyű liberális, később hivatal után speculálva, három negyed rész pecsovics és egy negyed rész liberális, most elkeseredett pecsivics mert nem fér a nagyságos ur fejébe, hogy ezután nem fognak ablaka alatt három s négy falu szegény párái napokon át csavarogni, mig ö nagysága ott lenni bírói kényelemmel délig aludt, délután pedig a hivatalos foglalkozásnál sürgetösb visitekre járt. De hiszen a meggyőződést majd megint módosítaná az országgyűlésen, fövandó szél.- A másik aspiráns; Krasznyánszki vaskalapos esperes, ki e vidéken a szent hadat prediciálja. Ez az egész corpus juris- ban legüdvösb törvénynek tartja, hogy lutheráni comburan- tur. A harmadik Soltész, görög lelkész (jezsuita). Ha a három közül egynek sem sikerülne, akkor ország- gyűlési követünk a középpontról Durcsikü Biztos kútfőből tudjuk, hogy Komáromba rendelet ment Bécsből, melly szerint a várak és kaszárnyák továbbra is a bécsi fortificatióhoz tartozni igényeltetvén, meghagyatott a sasok újbóli fölrakatása, s a fekete sárga szin használata. így történt Pesten is. Egy őrnagy beszélé. Az uj épület előtti faköpenyeget nemzeti színre festendők, azon a fehér alapul már láthattuk is, de nem fogjuk a teljes nemzeti szint látni, mert azt újra be sárga-feketézni szándékolják. Hát a nemzeti színekről szóló törvény mirevaló? Mi az a bécsi fortifícatio, kántor-e vagy csizmadia? Kinek akar az nálunk prescribálni? Erélyes hadügyminiszterünket figyelmeztetjük e visszaélésekre. Isten mentsen, hogy a régibe vissza essünk. Szeretném ha e részben a Március 15-ke rósz próféta lett volna. Pedigle. * Jun. 9. Egy pár bécsi lap czélzás teljes nyilatkozatot tesz Ferdinándnak a trónróli lelépéséröl, mellyre nézve a bécsi ministérium is Insbruckba szólittatott volna. Hogy az austriai császár vagy csehországi király lemond e koronájáról vagy nem, s ha le, ki részére: - reánk nem tartozik, ez ellen semmi kifogásunk nem lehet, de a magyar király amúgy mir nichts egy pár Bombellesféle ember ár- mányos tanácsára, zu Gunstendussenoder des anderen Isten úgyse le nem mondhat, legalább Insbruck s a magyar ministérium tudtán kívül nem, s ha ezt tenné, a következő magyar királyt nem tudom kifogná megkoronázni. Ha a magyarok királya le akarja tenni az uralkodói pál- czát, jöjjön előbb körünkbe, hogy lássuk, miként azt jó szántából s nem országunk kárára ennek ellenei sugállatából teszi; hogy lássuk, ha váljon gyanús környezetétől szabadulva is, szándoka mellett akar e maradni? Mi a lemondási hímek ugyan annál kevésbé hiszünk, mert a királynak nyilvánosság elébe jutott levelében ünnepélyes ígéret tétetik, mielőbbi körünkbe jöveteléről; de azért a dolog sokkal több hihetőséggel bír, és sokkal inkább be van szőve a szláv elem mozgásaiba, reményi közé, mintsem azt hallgatással mellőzhettük volna. A legelső koronázás minden esetre egyike lesz a legfontosabb eseményeknek, mellyek hazánk történetében helyet foglalandnak. Ezen koronázás nem Posonban, hanem Pesten leend, s nem egy árny ékalkotmánnyal bíró táblabiró nemzet, hanem egy lánczait széttört; szabad és hatalmas nép teendi. Országok sorsa frigy néha egy órán, de a sors koczkájának elvetésére most egy perc is elég. Nekünk mindenre el kell készülve lenni, mind addig, mig királyunk idegen elem és ellenséges befolyások hatalma alatt van. Azért nekünk mind addig, mig alkotmányos királyságunk fennáll, jelszavunk „lakjék a magyar király Budán”. (Szószerinti gépelés a korabeli lap alapján.) „A magyar emigrációra számkivetésben a rendületlen hazafiság tevékenységének szent kötelessége vár. ” Kossuth Lajos
