Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-01-01 / 1. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2010. január Melyet fel is készítettének volt sok mindenféle drága ezüst és porcelán edényekkel ugyanannyira, hogy hétezer forintra ment csak a készület. Nagy palota lévén, kétféléi rejtekhelyek voltának, az hol egy ágy s egy asztalka elfért, elől pedig be volt vonva supeláttal, az hova ha ki bément valami olyan személlyel, amit akart azt cselekedte, mert más embernek oda nem volt szabad menni. Quid quid sit minekutána egészen elkészült volna, egy olasz (kik között legjobb bordélymesterek vannak) 300 német forinttal megárendálta erre a fársángra. A muzsikásokat is megpróbálták benne, miképpen esik a hang, s kihirdették a városon, hogy ím aznap estve akiknek tetszik 20 krajcárért a főhelyre, tízért a középre, hatért pedig a legfelsőre, amely alábbvaló szokott lenni, elmehetnek és minden valamit kíván, akár ételt akár italt adnak pénzért. De nem tetszett az Úristennek ez a becstelen vendégeskedésnek neme, mert azon éjszaka egy- beontá az egész épületet az Istennek haragja, úgyhogy, amint felvetették, az egész kár többre ment kilencezer forintnál és igen sok fajtalanságban eláradott ifjúnak nem telék kedve Báál tiszteletére való menetelben. Maga Bánffi Terézia asszony is nem vette tréfára a dolgot, hanem minden religióbeli papokhoz ajándékot küldött azért, hogy adjanak hálát könyörgésekben az Istennek, hogy emberhalál nem esett, mivel még nem gyültenek volt egybe. De ha egybegyűltenek volna s akkor szakadott volna egybe azon Báál temploma, tudom a Gyulai quardizonban lévő katonatisztecskéi mind odavesztenek volna, mert ezek mindenütt az effélékben az elsők. Imádkoztak is ugyan a papok, de igen nagy ma- tériájok volt a feddőzésre. Nevezetesen egy piarista a jezsuiták templomában azt praedicálta, hogy azért ad az Isten az uraknak gazdagságot, hogy azzal bordélyházat építsenek, de egy elron- gyolódott templomra még szemeket se vessék. Egy strázsamester pedig (minthogy a gvárdaház a Rhédei Mihály úr háza előtt vagyon) éppen mikor az asszony az ablakon kinézett volna, nagy fel azt kiáltotta másnap: „Leomlott, leomlott ama nagy Babilon, amely vala latroknak és kurváknak barlangja.” A szegény Rhédei Mihályné egyebet nem tudott reá mondani, hanem: „Mi károd benne eb ágyában született.” Ad 16-tum Januarii virradólag éjszaka 2 órakor esett le oly nagy ropogással, hogy jobb része a városnak felrettent álmából... (Rettegi György: A kolozsvári bordélyház összeomlásáról, 1778)--A Népszabadság Egyházak, pártok..., a Népszava Összefogás... és a Magyar Nemzet Összefogás... is közük, hogy az emberi méltóság, az alkotmányos közbeszéd védelme érdekében nyilatkozatot tett közzé tegnap Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke. Elmondta: miután nem született törvény a gyűlölet ellen, a demokratikus erőknek össze kell fogniuk a kirekesztés, a megbélyegzés ellen. A nyilatkozatot már aláírták a történelmi egyházak, a Fidesz nevében pedig Balog Zoltán, a Parlament emberi jogi bizottságának elnöke. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke közleményben tudatta: pártja is elkötelezi magát az egyenlő méltóság védelme mellett. Balog Zoltán nyilatkozik is, hangsúlyozva: fontos végre kimondani, hogy Magyarországon ugyanúgy nem lehet kirekeszteni keresztényeket vagy keresztyéneket gyalázni, mint ahogyan nem lehet antiszemita kijelentéseket tenni, a magyarországi cigányságot kollektiven bűnösnek bélyegezni, vagy bárkit magyarságában megsérteni. A fídeszes politikus egyértelműen kijelentette: „ha valakinek fájnak a holokauszt áldozatai, az akkor hiteles, ha fájnak a Gulág, a kommunista rendszer áldozatai is. Tiszta beszédre van szükség ahhoz, hogy eljöjjön a tiszta cselekvés ideje. Mielőtt mindenkinek elmegy a józan esze, jó, ha rögzíti azokat az elveket, amelyeket követni kell.” (mk) Anulat - Könyvesboltsirató: megszűnt Magyarország egyetlen határon túli kiadványokat forgalmazó üzlete. Élt 12 évet. Ez kerülhetne a Margit körúti Custos-Zöld könyvesbolt és antikvárium képzeletbeli fej fáj ára. A határon túli könyvkiadók magyarországi terjesztését az országban egyedüliként felkaroló budapesti vállalkozás ugyanis tönkrement, Zöld Ferenc heteken belül örökre lehúzhatja könyvesboltja rolóját. Úgy látszik, munkájára sem a kerületnek, sem a fővárosnak, sem az országnak nincs szüksége. Vevői egyre fogytak, támogatást sehonnan sem kapott. A válság pedig padlóra küldte.
