Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-05-01 / 5. szám
2010. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 9 Igaz, elsodródtunk egymástól. Ők visszatértek Marseille-be, mi pedig átköltöztünk a délsvájci Lugánóba. A Cőte d'Azur-ön átutazóban, időnként meglátogattuk őket. Utolsó emlékem Jeannette-ről egy fényes-szeles nyári délután a tengerparton: kavicsokat, kagylókat gyűjtögettünk a dagály-áztatta, szürke homokban... Akkor még nem tudtam, hogy utoljára vagyunk együtt, de furcsa, éles fájdalommal sajdultak belém If várának a távolban vibráló, titokzatos körvonalai. Léteznek pillanatok az életben, amidőn megsejtünk valamit az örökkévalóságból. Harmath István írja Chicagóból A színházi világban ritkán fordul elő olyan eset, amikor teljesen váratlanul, néhány hét alatt, két azonos operát Iát az ember Chicagóban, mindezte két teljesen különböző társulat előadásában. A Lyric Opera of Chicago márciusban kezdte játszani Mozart Figaro házassága című vígoperáját, míg a Northwestern University Opera Theater társulata, február végén négy alkalommal állította színre, a zseniális zeneszerző halhatatlan remekművét. A Lyric, Amerika egyik legkiválóbb, legismertebb profi társulata, míg a Northwestern egyetemi előadására csak az amatőr jelző illő. Miként került a csizma az asztalra kérdezheti a kedves olvasó, hiszen nagyvárosokban, ahol több operatársulat is működik, az ilyesmi sokszor megtörténhet. Itt csak az érdekes, hogy még sosem voltam a hírneves egyetem előadásán, most is csak azért mentem el, mert egy barátom révén tudomásomra jutott, hogy Evanstonban, ahol 47 éve élek, Törzs Iván vezényli az operát. Ha magyar művészről hallok, rögtön beindul nálam a riporter, s miután minden érdekel, ami a magyarsághoz kapcsolódik, rögtön eldöntöttem, hogy az előadást látnom kell, sőt mi több, interjút készítek a karmesterrel. Az opera színhelye az Northwestern Egyetemhez tartozó Cahn Auditórium, amely az egyetemi programok mellett, a musical előadásairól ismert Light Opera Works társulat otthona. Az 1980-ban alakult szín- társulat kezdetben bécsi és párizsi operettek mellett régi, ritkán játszott musicalek bemutatását szorgalmazta. Az utóbbi 30 év alatt számtalanszor voltunk feleségemmel a kisméretű - cca. ezer személyes - színházban, de egyszer sem az egyetem operaelőadásain. Ez alkalommal Törzs Iván személye vitt oda, Mozart Figaro házasságát láttam már sokszor, és művészileg a Lyric előadása többet ígért. Törzs Iván karmester, amint azt egy rövid interjúban ismertette, művész családba született, nagyapja a hírneves budapesti színész Törzs Jenő volt, akit manapság főként az 1934-ben készült Meseautó című filmből ismer a közönség. A nagypapa játszotta Szűcs János bankigazgató szerepét, partnerei Perczel Zita, Tolnay Klári, Gombaszögi Ella és Kabos Gyula voltak. Az unoka nem ismerte a neves nagyapát, aki a háború befejezése után, 1946. február 1-én, Budapesten elhunyt. Az édesapa Törzs Miklós 1939-ben hagyta el Magyarországot és Amerikába emigrált, ahol a New York-i Fészek Színházban játszott kisebb - nagyobb szerepeket. Törzs Iván New Jersey állam Paterson városában született, az édesanya amerikai, aki fiatalon Flamenco táncos volt. Az egyetemi tanulmányait a princetoni egyetemen végezte, ahol matematikusként végzett. Ekkor azonban már inkább a zene érdekelte, előbb zongorista lett, majd karmesternek tanult a Juil- liard School of Music főiskolán. Az interjú alatt magyarul beszéltünk, de hamar feltűnt, hogy ez számára sokszor nehézséget okoz, akkor mondta, hogy felnőtt korában tanult meg magyarul, mert nagyon érdekelte úgy a nyelv, mint a származása. 1985 óta Európában él, jelenleg Németországban. Az evanstoni előadásra Hawaii-ból érkezett, ahol szintén a Figaro volt programon, és itt három nap állt rendelkezésére, hogy az egyetemista zenészekből és énekesekből jó előadást készítsen. ,JVem volt könnyű, sokszor fárasztó volt a munka, azt viszont élveztem, hogy a zenészek és az énekesek, milyen lelkesen végezték munkájukat. Tudod a profi zenekaroknál, a szakszervezet előírja, hogy mennyi időt vehetünk igénybe a próbák alatt. Ezeket a fiatalokat mindez nem érdekelte, ők csak dolgoztak és jó előadást akartak csinálni. ” Az előadás remekül sikerült, a terem akusztikája is megfelelt, az énekesek nem használtak elektronikus erősítést, ami megszokott - és szerintem fölösleges - a Light Opera Works produkcióin. Az énekesek közül nem tudnék kiemelni senkit, mindenki megfelelő teljesítményt nyújtott, ezen a színvonalon belül. Doctor Bartolo szerepét bizonyos John Melis énekelte, akitől nem tudtam megkérdezni, hogy a névrokonságon kívül, van-e valami köze, a nemrég elhunyt Melis Györgyhöz. Az zenészek közül megemlítendő Frederick Ockwell, az egyetem zeneigazgatója, aki a cca. 30 tagú zenekar mellett, a csembaló kíséretet adta az operához. Az előadást ovációval fogadta a közönség, amelynek soraiban diákok, tanárok, barátok és rokonok foglaltak helyet, mellettük e sorok írója is jól szórakozott. Azonban arra a kérdésre, hogy lesz-e az énekesek közül valaki a jövőben világsztár, arra nem tudok válaszolni, az évek múltán úgyis kiderül. A Lyricbe március 9-én mentünk állandó kritikustársammal, aki ezúttal remekül szórakozott a sokszor Iá-
