Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2009-11-01 / 11. szám

2009. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 3 Halottak napja, 1956 (Folytatás az 1. oldalról) A vér piros színébe borult a budai hegyekben, a vadszőlő, az ősz hervasztja a fákat, hajnali ködök ülik meg a temetőket. Borzalmas gondolat a feltáruló ezer és ezer sír­gödör... Számukat ki tudná ma...? megtudjuk e va­laha is...? Keserűség folytogat, a szív elszorul. Az értelem vigaszt keres. Hogy e nyitott sírok fölött milliók fogadalma száll, kompromisszumok és tántorgások nélkül fogjuk kötelességünket vé­gezni. Hogy tudjuk: halottaink mellett sírba he­lyezzük mindazt is, ami eddig gyötört és gya- lázott. A zsarnokság megásta a maga sírját. Hazugság és terror rémuralma üldözte-fojtotta a mi igazságunkat. Mígnem kitört, fegyvert fogott és győzött. Valóban: nem lehetett elmenekülni az igazság elől... Harcosok, áldozatok pihennek meg sírjaikban. Halottak napja, 1956. A gyász lobogóik lengtek a harcok napjaiban, a nemzeti színek mellett. Imád- ságos lélekkel tesz fogadalmat a magyarság: a fáj­dalom maradjon felejthetetlen, a nemzeti egység - törhetetlen. A halottaink emlékét őrizzük szívünk végső dobbanásáig, a túlélők számára egyetlen parancs szól - a mi munkánk most kezdődik. (Kis Újság, 1956. november 2.) Kertész Róbert Címképünk: „A magyar szabadság meggyilkolása”, Makk Imre eredeti olajfestménye (244x182 cm.) „Magyarország a győzedelmes 1956-os szabadság- harc után független, szabad és semleges ország lett 1956, október 23-tól november 4-ig, amikor a Szovjet­unió teljes haderővel megtámadta Magyarországot. Mivel Magyarország kísérletét nem támogatta a sza­bad világ, a Szovjetunió megtorlásként kegyetlen bün­tető támadást indított az ország ellen. A szabadság, Magyarország legértékesebb kincse a nép vérével együtt, mely Budapest romos utcáit áztatta, a csator­nákba folyt. A főváros macskaköve sikamlós volt a vértől, de mégis szabad, szovjet tankok és csizmák hajtották végre a magyar szabadság halálos ítéletét.” Köszönet mindazoknak, akik színvonalas munkájukkal, anyagi támogatásukkal segítik a lap folyamaros megjelenését! Erdély magyar föld, harcoljunk érte! Egyházművészeti Gyűjteménv Sopronban A közelmúltban nyitot­ták meg Sopronban a Katolikus Egyművé- szeti Gyűjtemény állan­dó kiállítását a katoli­kus konvent egykori székházában, a Várke­rület 25. szám alatt. A kiállítás számos ritka darabot mutat be, visszanyúlva egészen a 16-17. századig. A szerzetesrendrendek feloszlatása után Csatkai Endre segített a műkincsek megmentésében. Húsz évvel később merült fel a gondolat, hogy a mú­zeumi raktárakba került alkotásokból, kiegészítve azokat soproni templomok műkincseivel egy ál­landó egyházmüvészeti kiállítást lehetne létrehoz­ni. A gyűjtemény végül 1983-ban nyílt meg az or- solyiták egykori épületében, és 2009-ben új helyre, az egykori Katolikus Konvent épületébe költözött. A gyűjtemény azt a történelmi korszakot idézi fel, amikor a katolikus újjászületés a XVII. század második felében elérte a várost: a jezsuiták (1635), a domonkosok (1674) és az orsolyiták (1746) letelepedése nyomán új templomok épül­tek és a régieket is korszerűsítették, immáron a barokk jegyében. Sopron ezzel a Dunántúl barokk művészetének egyik meghatározó központjává vált. A gyűjtemény műkincsei főként a barokk egy­házművészet sokszínű világát és pompáját tárják a látogató elé. Az egykori konvent épületében található állan­dó kiállítás naponta 10-16 óra között tekinthető meg - tájékoztatta szerkesztőségünket Kóczán Bálint. Cím: Sopron, Várkerület 25. Magyar Kurír —A Magyar Hírlap Megtalálták... című beszá­molója szerint egy fóti családi házból került elő az a vizsolyi Biblia, amelyet további két értékes Szentírással, ékszerekkel és készpénzzel együtt loptak el egy zuglói református lelkészcsaládtól, még szeptember végén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom