Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-11-01 / 11. szám
4 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2009. november A L'Osservatore Romano írása O ba m a N o bel - bé ked í j á ró 1 Mindenkit meglepett kissé a hír, elsőként magát az amerikai elnököt. Az elmúlt kilencven évben sosem fordult elő ugyanis, hogy hivatalban lévő amerikai elnök kapjon Nobel-békedíjat, hiszen elképzelhető, hogy később más döntéseket hoz majd a békéről. Éppen ezért a véleményformálók szinte egybehangzóan úgy értelmezték a díjat, mint egyfajta nyomásgyakorlást Obama elnökre a pacifista irányvonal követésére - idézi a L’Os- servatore Romanót a Vatikáni Rádió. Eddigi döntése alapján egyébként nehezen lehet Obama politikáját igazán békepártinak tartani - állapítja meg a L'Osservatore Romano. Az amerikai katonai szerepvállalás Irakban és Afganisztánban nagyjából félúton helyezkedik el a választási kampányban hirdetett pacifista elvek és a jelenlegi politika között (melyet többen egyenesen a Bush-féle háborús uszítás folytatásának is neveztek). Obama ingadozó politikája a komolyabb bioetikai témákban is megmutatkozik, gondoljunk elsősorban az abortuszra, amely sok vitát váltott ki az amerikai katolikusok körében. A Nobel-díjjal kitüntetett Obama emlékezhetne rá, hogy 1979-ben őelőtte Kalkuttai Teréz anya kapta az elismerést. A szerzetesnőnek volt bátorsága a hivatalos díjátadón kijelenteni, hogy a legkeményebb, legtöbb áldozatot követelő háború nem más, mint az abortusz, amelynek gyakorlatát nemzetközi struktúrák könnyítik meg. II. János Pál pápát két ízben is jelölték Nobel- békedíjra: 2003-ban különösen esélyesnek tartotta őt a világ közvéleménye, hiszen erőteljesen fellépett az iraki háború ellen. Mégsem ő kapta a kitüntetést, hanem egy iráni jogásznő (Shirin Eba- di). A norvég döntőbizottság túlságosan konzervatívnak tartotta ugyanis Karol Wojtylát más téren, és attól félt, hogy vele együtt a katolikus egyházat is kitüntetné, vagyis előnyben részesítene egy vallást a többivel szemben. Ezeket a félelmeket úgy látszik sikerült leküzdeni a sokkal vitatottabb Obama esetében - fűzi hozzá a vatikáni napilap. A Nobel-békedíj kiosztása ezúttal is kételyeket vet föl, mivel a választás szempontjait gyakran a politikai korrektség befolyásolja. Ugyanakkor azonban, ahogyan azt a Szentszék Sajtótermének igazgatója nyilatkozta: csak örömünkre szolgálhat, hogy elismerést nyert Obama elnök erőfeszítése a nukleáris leszerelésért, mint ahogy az is, hogy személy szerint kétségtelenül a békeközpontú politika felé hajlik az amerikai hatalom világszintü megerősítése helyett - zárul a L'Osservatore Romano cikke. Vatikáni Rádió/Magyar Kurír KÁROLY RÓBERT, SZENT GYÖRGY ÉS AZ ALMAFÁK (AKI - cserkészek kerületi adályversenye 2009 szeptember 25. - 27. Kastl/Németország) „ Kedves cserkészek! Biztosan észrevettétek, hogy egy pár társatok a szabadidejében gödröket ásott, s abba fákat ültetett. Szép, egészséges almafa csemetéket. Oly régóta mondogatjuk már: Milyen kár, hogy a kiscserkész ház előtt nics árnyék, s kifeszíteni sem tudjuk a sátrakat, ponyvákat valamihez! Ezen gondolkodva támadt az az ötletem, hogy fákat kell ültetni. De nem csak árnyékot adókat, hanem gyümölcsfákat! Milyen jó lesz majd pár év múlva nem a boltból venni, hanem a fáról szedni a friss gyümölcsöt! Meg aztán akik ültették, azok egykor büszkén mesélhetik majd gyermekeiknek, hogy „ezt a fát bizony én ültettem gyermekem“. S talán mindenki egy kicsit jobban érzi, hogy otthon van, s így jobban fog kötődni a cserkészparkhoz és a cserkészethez egyaránt. De a legerősebb gondolatom az volt, hogy legyünk mi az élet adói. Adjunk esélyt minden kis magnak, facsemetének, hogy kiteljesedhessen, s ezzel is segítsük a földünket egy kicsit jobb állapotba, mint ahogyan találtuk. Jó lenne, ha sokan követnék ezt a példát, hiszen cserkészparkba még sok-sok gyümölcsfa elfér. Ültessetek ti is fákat! Egy fa ára oly kevés, amit egy csapat vagy őrs is össze tud gyűjteni, sőt, cserkészek a saját zsebpénzükből is ki tudnak fizetni. A többi a leleményeteken és szorgalmatokon múlik! Egy fa annyi szimbólumot hordoz magában, hogy arról könyveket lehet írni, de
