Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2008-02-01 / 2. szám

18 vúros teljesítménye azonban dicsérendő. Július 1 l-én, a Millenium Parkban lévő Pritzger Pavillionban Roby Lakatos és együttese lépett fel, Chi­cagóban először a Grant Park Music Festival műsorán. A program első részében a fiatal, virtuóz roma zené­szekből álló együttes - Jánoska Frantisek zongora, Lisztes Jenő István cimbalom, Fehér Róbert bőgős, valamint Bóni László hegedűs — a Grant Park Zenekar klasszikus műsorához csatlakozott, melyet a tavalynyári fesztiválhoz hasonlóan Vajda Gergely karmester diri­gált. Ősszel négy magyar film szerepelt a Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál programján, majd másik két magyar film került bemutatásra a Chicago Art Institu- tehoz tartozó Gene Siskel Filmcenterben, ahol immár rendszeresen látni új magyar játék és dokumentum- filmeket. Az téli programokról Kovácsházi István a Magyar Állami Operaház vezető tenorja a Salute to Vienna ke­retében rendezett koncertjéről, valamint Vízin Viktória Szilveszter esti fellépéséről a két héttel ezelőtt megjelent számunkban írtam. Mindezekből látható, a magyar kultúra szépen él és virágzik Chicagóban, annak dacára, hogy bármiféle tá­mogatásban részesülne, a New Yorkban működő Ma­gyar Kulturális Intézettől. Tudomásom szerint a 2009-es év, a Magyar Kultúra Eve lesz Amerikában, félő azon­ban, hogy a magyar állami támogatás kizárólag New York felé irányul, tudomást sem véve, az Egyesült Államok többi városairól. Talán még nem késő vál­toztatni az utóbbi két évben folytatott, katasztrofálisan rossz kultúrpolitikán, amelynek véleményem szerint, semmiféle hatása sem volt ebben a hatalmas országban. Orsós László Jakab igazgatása alatt működő intézet, hatástalanul működik New Yorkban, amint az ország tá­volabbi területein. Az intézet igazgatói kievezése és állása, kizárólag a kultuszminiszter Hiller István barát­ságához kötődő. Míg az előbbi igazgató Márton And­rás, egykori Los Angeles-i főkonzul neve és kulturális munkássága közismert volt Amerikában, addig Orsós László Jakab nevét, talán a magyar diplomáciai testület tagjai sem ismerik. Óhatatlanul felvetődik a kérdés, vajon meddig mű­ködhet az Egyesült Államokban a magyar adófizetők pénzén, egy munkájára, hivatalára teljesen alkalmatlan vezető? —Orbán Viktor, a Fidesz elnöke várhatóan csak a február 11-i első parlamenti ülésnap után tartja meg szokásos országértékelő beszédét - ér­tesült ftdeszes körökből a távirati iroda. Valószí­nű, hogy a Fidesz elnöke megvárja, mi történik az első parlamenti ülésnapon, amelyen több fontos esemény is várható. Kérjük, terjessze lapunkat! Boldogult emlékű MARTON ÁRON püspök úr mondta: "Erdélyt nem a román katonaság szerezte meg és nem a magyar hadsereg vesztette el, hanem elvesztették a ma­gyar anyák, akik NEM SZÜL TEK és megnyerték a ro­mán anyák akik SZÜLTEK, SZÜLTEK és SZÜLTEK! ” Ez azonban még nem lett volna elég, ha a román po­litikusok nem szerveték volna meg NAGYROMANIA lét­rehozását. Ennek megértéséhez segít hozzá az alábbi írás. M.J. * A ROMÁNIAI KIRÁLYSÁG TÖRTÉNETE Románia királysága összesen 66 évig tartott. Német és angol hercegi családok fiaiból és lányaiból alakították ki a NAGYROMÁN1ÁS politikusok ezt a sajátos monar­chiát. Céltudatosan, lépésről lépésre, nagy körültekintés­sel és még nagyobb ravaszsággal dolgoztak azon, hogy bármilyen módon - de létrehozzák NAGYROMÁNIÁT. És ez sikerült is nekik - annak ellenére, hogy az európai nagyhatalmak, a Nagy Antant (Anglia-Franciaország- Oroszország) ellenezték egy új állam, egy új királyság létesítését a Balkán térségben. Hosszúlejáratú tervük az volt, hogy a létező Havasal­földet és Moldovát, ezt a török fennhatóság alatt levő két vajdaságot egyesítsék és kikiáltsák a Román Álla­mot, majd pedig ehhez megszerezzék Erdélyt a Bánáttal. Tehát először a két vajdaságot kellett egyesíteniök. A Nagy Antant óhaja az volt, hogy a két vajdaság külön maradjon, mindegyik egy-egy államfővel. De mivel hogy nem volt pontosan megfogalmazva, hogy ez a két vezető két különálló személy kell, hogy legyen - a ra­vasz román politikusok ugyanazt a személyt, A.I. Cuza- t (ejtsd Kuza) választatták meg mind a két vajdaságban: úgy Havasalföldön mint Moldovában. így, ilyen átve­réssel jött létre 1859 januárjában a Román Állam. Bár gyakorlatilag még mindig török uralom alatt állott mind a két vajdaság, Cuza kormányzó, aki nyugati műveltsé­gű ambiciózus fiatalember volt, lerakta a román állam alapjait és Bukarestet jelölte ki Románia fővárosának. Cuza bevezette a kötelező közoktatást, az adózást, kul­turális és tanügyi intézményeket létesített. Elvesztette azonban a bojárság, a vezető gazdag földbirtokosok és a magasrangú papság jóindulatát azzal, hogy földreformot is kezdeményezett, nem kímélve az ortodox egyház hatalmas földbirtokait sem. Ezért aztán 1866-ban le­mondatták, Németországba száműzték ahol 1873-ban meghalt. Ekkor lépett a színre I.C. Bratianu, politikus és állam- szervező. Felismerte, hogy Nagyrománia létrehozása ér­dekében királyságot kell alapítani. Az ötlet máskülön­ben a görögöktől ered, akik idegen országból hoztak maguknak királyt. Azt Bratianu nagyon is jól tudta, 2008. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom