Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2008-02-01 / 2. szám

2008. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 hogy Görögország teljes egészében élvezte a nagyhatal­mak beleegyezését és bizalmát. 1832-ben az úgyneve­zett Londoni Megegyezés alapján Görögországot a Nagy Antant védnöksége alatti független királyságnak nyílvánították. Nem ez volt ám a nagyhatalmak állás­pontja a két oláh vajdaság esetében, melyek egyesülését sem nézték jó szemmel. Mint fenntebb láttuk, ravasz­sággal elérték azt, hogy a két vajdaság Románia néven egyesüljön. Következő lépésük a királyság létrehozása, egy királyi herceg Romániába való meghívása volt. Elő­ször 1 Lipót belga király fiát környékezték meg - de az hallani sem akart az ügyről. Semmiképpen sem akart abba az ismeretlen, sötét balkáni országba jönni, annál is inkább, mert tudva tudta, hogy a Nagyantant ellenzi az új királyság létesítését. Tovább kutattak hát király után. így akadtak rá a ki­ábrándult, anyagi nehézségekkel küzdő Karl Eitel her­cegre, aki a kihalóban levő Hohenzollem von Sigmarin- gen család egyik sarja volt. Ez, a majd 1 Károly néven leendő első román király 1839-ben született Sigmarin- genben. Igazi katonatiszt volt, de néhány szemesztert lehallgatott a Bonn-i egyetemen is. Sokat utazott, de se­hol sem érezte jól magát. Az 1865-ös év a 26 éves her­ceget kiábrándultán, gondok között találja, üresnek látja életét. Ekkor találkozik a királyt kereső I.C. Bratianuval, aki meghívja Romániába, királynak. Németország akko­ri miniszterelnöke, a híres Bismarck, - a “vaskancellár “- ellenezte Hohenzollem Károlynak a tervét, meg akar­ta azt akadályozni és állandó titkosrendörségi megfi­gyelés alatt tartotta. Ezért aztán kalandor módjára, ál­néven, álruhában, “hol szekéren, hol gyalog” hol meg egy dunai uszályhajón, egy kis bőrönddel érkezett meg a herceg Bukarestbe. Itt, 1866 májusában kenyérrel és sóval fogadták. 1868-ban hazament nősülni. Egy igen művelt hercegi lányt vett el, aki több nyelven beszélt és még románul is megtanult. Később, mint román királyné, Carmen Sylva álnéven szépirodalmi alkotásokat jelentetett meg. Hohenzollem Károly egészen 1881-ig “Románia her­cege” címet viselte. Ekkor a hercegi párt 1881 május 1 o-én megkoronázták. Ettől a naptól számítják a Román Királyság születését. A királyi pár szeretett volna egy fiúgyermeket, egy trónörököst. Ehelyett csak egy lányuk született és az is meghalt 4 éves korában a nagy bukaresti vörhenyjár- vány idején. Trónörökösnek 1 Károly egyik unokaöccsét, testvéré­nek, Lipótnak, az akkor 16 éves Ferdinánd nevű fiát je­lölték ki. A fiú Bukarestbe költözött, a királyi udvarban lakott és trónörökösnek nevelték. Bár Ferdinánd egy csi­nos udvarhölgybe volt halálosan szerelmes, mégis 27 éves korában rangjához illően megnősült. Elvette a 17 éves, hódító szépségű angol királykisasszonyt, teljes ne­vén Mária Alexandra Victoriát. Ez a rendkívülien erős akaratú lány Victoria angol anyakirálynő unokája és 11 Miklós orosz cár első unokatestvére volt. Ferdinánd tétova, gyenge akaratú embernek bizo­nyult. 1914-ben 49 éves korában lett Románia királya. Döntenie kellett, hogy az I. világháborúban, melyik ol­dalon szálljon harcba. Az lett volna logikus, ha a Köz­ponti Hatalmak (Németország és az Osztrák-Magyar Birodalom) mellett lép be a háborúba, hiszen német ere­dete ezt kívánta volna. De a felesége, Mária királyné határozott fellépésének köszönhetően a Nagy Antant mellett tört lándzsát. Mária királyné ebben a lépésben látta a garanciáját annak, hogy győzelem esetén létre­hozhassák Nagy-Román iát, bekebelezzék Erdélyt és a Bánátot. így is lett. 1916-ban, amikor már látni lehetett a háború kimenetelét, Románia a győztes fél, a Nagy Antant mellé állt és a központi hatalmak ellen fordult. Számításuk sikerrel járt. Megkapták Erdélyt a Bánát­tal együtt. Ez a számunkra végzetes döntés köszönhető nem csak Mária királyné sakkhúzásainak, hanem Kun (Kohn) Béla által szervezett kommunista összeeskü­vésnek is, mely mélyen aláásta Magyarország tekinté­lyét a nyugati államok előtt. 1922-ben a királyi párt, Ferdinándot és Máriát Gyu­lafehérváron “A Tiszától a Dnyeszterig, az összes romá­nok királyává ” koronázták meg. Ferdinánd, 1927-ben, hosszú betegeskedés után, 63 éves korában elhunyt. Mária királyné, aki akkor 52 éves volt - de még mindig “szépasszony” hírében állott, - öz­vegyen maradt. Három lánya és három fia volt. Trón­örökösben tehát nem volt hiány.A legkisebb fiú még 3 éves korában meghalt. A középsőt száműzték, mert rangján alul nősült. A legnagyobbik fiú, Károly aki 1893-ban született, lett a trónörökös. Ez a Károly sokat szerepelt a botrány krónikákban. Még mint trónörökös királyúrfi igen “tarka” életet élt. Többször nősült, persze rangján alul, és elvált. Egyszer rangjához méltóan Ilona görög hercegnőt vette el. Lett egy fiúk is - Mihály. Károly házasságtörése miatt ez a házasság is válással végződött. Károly összeszűrte a le­vet Grűnberg-Lupescu Magdával, egy zsidó patikus lányával, aki már akkor férjezett asszony volt. Miatta lemondott trónörökösi rangjáról, azt a fiára, Mihályra hagyta és 1925-ben külföldre távozott. 1927-ben az ak­kor 6 éves Mihály lett Románia királya! Tehát, míg Ká­roly külföldön Lupescu Magdával mulatozott, addig kis­fia volt hivatalosan a király és egy bizottság vezette az országot. 193o-ban Károly teljesen váratlanul visszatért az országba. Ekkor II Károly néven királlyá káltották ki - de lo év múlva, 194o-ben megint lemondott. Kincsek­kel megrakott vonattal hagyta el az országot. Feleségűi vette régi szeretőjét, Lupescu-Grűnberg Magdát. A lo­pott kincsekből fényűző életet élt. 1953-ban 6o éves ko­ránban Portugáliában hunyt el. Románia negyedik és egyben utolsó királya 1 Mihály volt. O vezette a román népet, szövetségben Hitlerrel a Szovjetúnió ellen. Nagy ravaszúl idejében kiugrott a né-

Next

/
Oldalképek
Tartalom