Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2008-02-01 / 2. szám

2008. február

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

19

hogy Görögország teljes egészében élvezte a nagyhatalmak beleegyezését és bizalmát. 1832-ben az úgynevezett Londoni Megegyezés alapján Görögországot a Nagy Antant védnöksége alatti független királyságnak nyílvánították. Nem ez volt ám a nagyhatalmak álláspontja a két oláh vajdaság esetében, melyek egyesülését sem nézték jó szemmel. Mint fenntebb láttuk, ravaszsággal elérték azt, hogy a két vajdaság Románia néven egyesüljön. Következő lépésük a királyság létrehozása, egy királyi herceg Romániába való meghívása volt. Először 1 Lipót belga király fiát környékezték meg - de az hallani sem akart az ügyről. Semmiképpen sem akart abba az ismeretlen, sötét balkáni országba jönni, annál is inkább, mert tudva tudta, hogy a Nagyantant ellenzi az új királyság létesítését.

Tovább kutattak hát király után. így akadtak rá a kiábrándult, anyagi nehézségekkel küzdő Karl Eitel hercegre, aki a kihalóban levő Hohenzollem von Sigmarin- gen család egyik sarja volt. Ez, a majd 1 Károly néven leendő első román király 1839-ben született Sigmarin- genben. Igazi katonatiszt volt, de néhány szemesztert lehallgatott a Bonn-i egyetemen is. Sokat utazott, de sehol sem érezte jól magát. Az 1865-ös év a 26 éves herceget kiábrándultán, gondok között találja, üresnek látja életét. Ekkor találkozik a királyt kereső I.C. Bratianuval, aki meghívja Romániába, királynak. Németország akkori miniszterelnöke, a híres Bismarck, - a “vaskancellár “- ellenezte Hohenzollem Károlynak a tervét, meg akarta azt akadályozni és állandó titkosrendörségi megfigyelés alatt tartotta. Ezért aztán kalandor módjára, álnéven, álruhában, “hol szekéren, hol gyalog” hol meg egy dunai uszályhajón, egy kis bőrönddel érkezett meg a herceg Bukarestbe.

Itt, 1866 májusában kenyérrel és sóval fogadták. 1868-ban hazament nősülni. Egy igen művelt hercegi lányt vett el, aki több nyelven beszélt és még románul is megtanult. Később, mint román királyné, Carmen Sylva álnéven szépirodalmi alkotásokat jelentetett meg.

Hohenzollem Károly egészen 1881-ig “Románia hercege” címet viselte. Ekkor a hercegi párt 1881 május 1 o-én megkoronázták. Ettől a naptól számítják a Román Királyság születését.

A királyi pár szeretett volna egy fiúgyermeket, egy trónörököst. Ehelyett csak egy lányuk született és az is meghalt 4 éves korában a nagy bukaresti vörhenyjár- vány idején.

Trónörökösnek 1 Károly egyik unokaöccsét, testvérének, Lipótnak, az akkor 16 éves Ferdinánd nevű fiát jelölték ki. A fiú Bukarestbe költözött, a királyi udvarban lakott és trónörökösnek nevelték. Bár Ferdinánd egy csinos udvarhölgybe volt halálosan szerelmes, mégis 27 éves korában rangjához illően megnősült. Elvette a 17 éves, hódító szépségű angol királykisasszonyt, teljes nevén Mária Alexandra Victoriát. Ez a rendkívülien erős akaratú lány Victoria angol anyakirálynő unokája és 11

Miklós orosz cár első unokatestvére volt.

Ferdinánd tétova, gyenge akaratú embernek bizonyult. 1914-ben 49 éves korában lett Románia királya. Döntenie kellett, hogy az I. világháborúban, melyik oldalon szálljon harcba. Az lett volna logikus, ha a Központi Hatalmak (Németország és az Osztrák-Magyar Birodalom) mellett lép be a háborúba, hiszen német eredete ezt kívánta volna. De a felesége, Mária királyné határozott fellépésének köszönhetően a Nagy Antant mellett tört lándzsát. Mária királyné ebben a lépésben látta a garanciáját annak, hogy győzelem esetén létrehozhassák Nagy-Román iát, bekebelezzék Erdélyt és a Bánátot. így is lett. 1916-ban, amikor már látni lehetett a háború kimenetelét, Románia a győztes fél, a Nagy Antant mellé állt és a központi hatalmak ellen fordult.

Számításuk sikerrel járt. Megkapták Erdélyt a Bánáttal együtt. Ez a számunkra végzetes döntés köszönhető nem csak Mária királyné sakkhúzásainak, hanem Kun (Kohn) Béla által szervezett kommunista összeesküvésnek is, mely mélyen aláásta Magyarország tekintélyét a nyugati államok előtt.

1922-ben a királyi párt, Ferdinándot és Máriát Gyulafehérváron “A Tiszától a Dnyeszterig, az összes románok királyává ” koronázták meg.

Ferdinánd, 1927-ben, hosszú betegeskedés után, 63 éves korában elhunyt. Mária királyné, aki akkor 52 éves volt - de még mindig “szépasszony” hírében állott, - özvegyen maradt. Három lánya és három fia volt. Trónörökösben tehát nem volt hiány.A legkisebb fiú még 3 éves korában meghalt. A középsőt száműzték, mert rangján alul nősült. A legnagyobbik fiú, Károly aki 1893-ban született, lett a trónörökös.

Ez a Károly sokat szerepelt a botrány krónikákban. Még mint trónörökös királyúrfi igen “tarka” életet élt. Többször nősült, persze rangján alul, és elvált. Egyszer rangjához méltóan Ilona görög hercegnőt vette el. Lett egy fiúk is - Mihály. Károly házasságtörése miatt ez a házasság is válással végződött. Károly összeszűrte a levet Grűnberg-Lupescu Magdával, egy zsidó patikus lányával, aki már akkor férjezett asszony volt. Miatta lemondott trónörökösi rangjáról, azt a fiára, Mihályra hagyta és 1925-ben külföldre távozott. 1927-ben az akkor 6 éves Mihály lett Románia királya! Tehát, míg Károly külföldön Lupescu Magdával mulatozott, addig kisfia volt hivatalosan a király és egy bizottság vezette az országot. 193o-ban Károly teljesen váratlanul visszatért az országba. Ekkor II Károly néven királlyá káltották ki - de lo év múlva, 194o-ben megint lemondott. Kincsekkel megrakott vonattal hagyta el az országot. Feleségűi vette régi szeretőjét, Lupescu-Grűnberg Magdát. A lopott kincsekből fényűző életet élt. 1953-ban 6o éves koránban Portugáliában hunyt el.

Románia negyedik és egyben utolsó királya 1 Mihály volt. O vezette a román népet, szövetségben Hitlerrel a Szovjetúnió ellen. Nagy ravaszúl idejében kiugrott a né-