Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-01-01 / 1. szám
4 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. január embereket tömegesen be kell vonni a műveltség megszerzésébe, mint az egyetlen kivezető utat nehéz történelmi örökségeinkből. Nem elégedett meg csupán a szavakkal. Már fiatalon, a nagyvárosi lét kényelmét félretéve, legnagyobb szellemi társával, Bartók Bélával felkerekedtek, hogy a kis falvak poros-saras útjait járva megmentsék a jövőnek azt, amiből magunk és mások is megtudhatják, kik is vagyunk. Felkutatták gyökereinket, a magyar népzenét, amelyet aztán zeneszerzőként a magasművészet színpadára is emeltek. Sokunkban, akik az ő iskolájában ismerkedtünk a muzsikával, hasonló Ko- dály-kép él. Neve hallatán eszünkbe jutnak az egykori iskolai kóruséneklések, a végig élvezett énekórák. S szinte látjuk magunk előtt a koros Kodály tanár urat, amint kottákat ír a táblára, éneklő gyermekek gyűrűjében áll, vagy éppen az énekterem falára függesztett képen óvja-vigyázza a számára oly sokat jelentő gyerekeket. Kodály szellemi öröksége kulturális közéletünkben mindannyiunkat tettekre kötelez. Akkor is, ha túl nagy az ellenszél. Száz évvel ezelőtt, amikor Bartókkal elindult népzenét gyűjteni, vagy nyolcvan éve, amikor felfedezte a zenepedagógia fontosságát, hasonlóan vastag falakat kellett ledöntenie. Ő mégsem hátrált meg az akadályok elől . Ha Godot kopogtatna Beszélgetés Jókai Annával 75. születésnapja alkalmából Pósa Zoltán Jókai Anna hetvenötödik születésnapját november 24- én ünnepeljük. A magyar irodalom egyik élő klasszikusának novelláiban, hosszúelbeszéléseiben, kisregényeiben és enciklopédikus igényű nagyprózai alkotásaiban, drámáiban, verseiben a társadalom minden rétegének kínjai, gondjai megjelennek. A megváltás esélyét a Ne féljetek! című nagyregényben kínálja az olvasónak, mintegy jelezvén, hogy a Teremtő nem hagyja cserben a benne bízó elesetteket sem. Születésnapjára időzítve látott napvilágot egy abszurd remeklés, a Godot megjött című (anti)regény. Az írónőt holnap este hatkor a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntik hívei. A spirituális realista írónő konkrétan reagál hétköznapjainkra, a Godot megjött című regényét is nyilván egyszerre motiválta a világ elposványosodása és a magyarországi események, kiváltképpen a tavaly október 23-i brutális rendőrattak.- Amikor a Ne féljetek! című regényemmel elkészültön, jeleztem, hogy szabályos nagyepikai művet nem írok. Úgy éreztem, hogy amit a világról tudok, azt már elmondtam. E sejtelmemet visszaigazolta az a döbbenetes tény, hogy az életművem gondozását folytató Széphalom Könyvműhely a születésnapomra a regény immár huszadik kiadását küldte a könyvesboltokba. S bár azóta apokrif versimákat írtam, köztük az emblematikussá vált Ima Magyarországát című költeményt, valamint az 1956-os krónikás éneket, azt gondoltam, hogy amit még hozzá tudok tenni az életművemhez, olyan meghatározhatatlan műfajú kötetben kell megkísérelnem, mint amilyen a Godot megjött Évekig érleltem magamban, végül a múlt ősszel történt elképesztő, a diktatúrát visszaidéző események szinte a kezemre játszottak. Tiltakoznom kellett az eldurvulás, a magyarság életkörülményeinek igazságtalanná válása, az abszurd világ és a hétköznapjaiban is abszurddá lett magyar élet miatt.- A Godot megjöttben valóban láthatjuk a világ minden táján és a hazánkban is megjelenő aluljárós nyomort, a lumpenizálódást és a világra leselkedő ökológiai veszedelmeket Valóban ez volt a szándéka?- A huszadik századi abszurd irodalom első számú jelképalakja, Beckett az emberiség egyik vágyakozást pontját Godot-nak nevezte el, de az ő várakozásokat és vágyakat megtestesítő Godot-ja non létezik. Az én szellemi szférákba tartó szemléletembe» Godot eljő, de még méltatlanok vagyunk hozzá. Mi történne félig-meddig süllyedő világunkban, ha a megváltás reményét hozó Godot kopogna a kapunkon? Igaz-e, hogy a világban való létezés reménytelen, mert a mindenkori általános gonosz vagy konkrét kis diktátorocskái a manipulációjukkal csak a pusztulás felé sodorhatják?- Gondolom, a születésnap számvetésre készteti az ünnepeltet.- Szeretném megosztani az olvasókkal azt a különös érzést, amellyel az ember végigtekint egy negyvenéves, különös pályán. Először aggodalom van a szívéből, hogy annak idején az a fiatal, hétköznapi létgondokkal küszködő tanárnő nem tévedett-e, amikor elkezdte prózai munkáinak sorát. Számomra isteni kegyelem, hogy gyűjteményes kisprózái kötetemből sem találtam olyan írást, ami miatt röstelkednem kellene. E munkák Elbeszéltem címmel két kötetben jelennek meg a Széphalom Kiadónál. Jó, hogy van egy műhely, ahol szeretnek, tisztelnek, s ahol segíteni tudok abban, hogy nehezebb sorsú írótársak alkotásai megjelenjenek.- Sokan kifogásolják, hogy Jókai Anna nem rejti véka alá nemzeti elkötelezettségét...- Úgy gondolom, a spirituális realizmus fogalmába beletartozik, hogy emberként, közéleti személyként is figyelemmel kísérjem hazám és honfitársaim sorsát Nemcsak jogom, hanem kötelességem is, hogy véleményt nyilvánítsak, mert annak, akinek többet adott a Teremtő, annak többet kell visszafordítani. Nem hiszem, hogy a mai bűnökről hallgatni kellene, de örökös hisztériában sem kellene élni. Van egy bizonyos mérték, amit egyre kevésbé tart be az emberi világ. Én ezt szeretném a létezésemben is, az irodalmamban is érvényesíteni. Amilyen fontosnak tartom, hogy a materiális világ jelenségeit megéljük és rendbe tegyük, ugyanolyan fontosnak tartom, hogy működésünk okát, célját, magasabb spirituális szférában találjuk meg, ha tetszik, függetlenül az itt és most pillanattá törpülő jelenétől. Ne csak biológiai, hanem társadalmi, szellemi jelenségként is feltérképezzem helyünket a világban. (MNO) Kérjük, hívja fel barátai figyelmét lapunkra!
