Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2008-09-01 / 9. szám

26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. szeptember MAGYARORSZAG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA LI. rész 1608. március 27. Mátyás főherceg és Ali budai pasa megbízottai Érsekújvárott közös nyilatkozatot ír­nak alá. (A fölkelésben részt vett hajdúknak bün­tetlenséget biztosít és megerősíti a hajdúságot Bocskai Istvántól nyert birtokaiban és szabadság- jogaiban.) -Márc. 28-án Mátyás főherceg a feb­ruár 1-i szövetségre hivatkozva nemesi fölkelést hirdet Nyugat-Magyarországon és Ausztriában a bécsi és a zsitvatoroki béke védelmében, de hall­gatólag Rudolf császár-király ellen. —Április 12-én, Homonnai Bálint a felső-ma­gyarországi rendek nevében Szerencsen hitlevelet állít ki a hajdúknak. -Ápr. 19-én a hajdúk szét­oszlanak. (Mintrgy 6 ezer fő Mátyás főherceg, 3 ezer fő Báthori zsoldjába áll.) — Homonnai Bálint a még le nem telepített hajdúknak adományozza Polgárt (Szabolcs vm.) és Szentmargitát (Bihar vm.). - A morva rendek Eibenschützben kelt nyi­latkozatukkal csatlakoznak a magyar és az ostrák rendek Mátyás főhrceggel kötött február 1-i szö­vetséghez. - Ápr. 23-án Mátyás főherceg a mor­vaországi Znaimba érkezik, a fölkelő seregek gyülekező helyére. - Április végén Mátyás főher­ceg fölmenti a felső-magyarországi biztosokat, és helyettük Illésházi István bárót, Alsó-Magyaror- szágra pedig Thurzó György grófor kormányzói biztossá nevezi ki. —Május 3. Mátyás főherceg a magyar, az osz­trák és az útközben csatlakozó morvái csapatok­kal Znaimból a Prágában székelő Rudolf császár és király ellen indul (20 ezer főnyi seregének több mint a fele magar.) - Máj. 20-án a belső-ausztriai (stájerországi, krajnai és karintiai) rendek elutasít­ják a február 1-i szövetséghez való csatlakozást. — Máj. 23-án Báthori Gábor feledelem hajdúkivált­ságot adományoz a Berettyóújfaluba (Bihar vm.) települt katonáknak. - Május 31-én Serban Ra- duk havasalföldi vajda hüségesküt tesz Báthori Gábor fejedelemnek. —Június 25. Rudolf császár és király lemond Mátyás főherceg javára Magyarország, Horvátor­szág és az osztrák örökös tartományok trónjáról, illetve uralmáról. (Megtartja Csehországot és Ti­rolt, valamint a császárságot.) - Jún. 27. Mátyás főherceg és a magyar rendek képviselői Prága mellett, a malasovicei mezőn ünnepélyes külsősé­gek között átveszik I. Rudolf megbízottjától a ma­gyar koronát és a koronázási jelvényeket. - Jún. 29. A magyar, osztrák és a morva rendek Sterbe- holban (Csehország) titkos szerződést kötnek a vallásuk és rendi jogaik védelmére. - Jún. 30. A magyar - osztrák - morva hadak Cseh-Bródból megindulnak haza. —Július 18. Báthori Gábor évi adóval hűbére­sévé fogadja Movila Konstantin moldvai vajdát. - Júl. 24. Illésházi István br. kormányzói biztos e napra részgyűlést hirdet a felső-magyarországi rendeknek Kassára. (Tudomásul veszi I. Rudolf lemondását, és hűségéről biztosítja Mátyás főher­ceget.)-Augusztus 11. Illésházy István br. kormány­zói biztos fölmenti Rákóczi Lajos káliói kapi­tányt, aki nem hajlandó felesküdni Mátyás főher­cegre. Helyébe Lónyai Andrást nevezi ki. - Aug. 15. A Porta kiállítja Báthori Gábornak a feje­delemséget megerősítő szultáni athnámét. - Aug. 20. Mátyás főgerceg nevében Illésházy istván br., Báthori Gábor megbízásából Imrefi János szö­vetséget ír alá Kassán. (A fejedelem kötelezi ma­gát, hogy Erdélyt nem idegeníti el a koronától, és ha kell, haddal segíti a királyságot mindenki ellen, kivéve a törököt: a Bocskai Istvánnak életére át­engedett felső-magyarországi területekre nem tart igényt, viszont megkapja Nagybányát. Kimond­ják, hogy a hajdúk Kálló vára helyett az ugyan­csak Szabolcs megyei Nádudvart, illetve Csegét kapják azonos jogokkal.) —Szeptember 20. Erdélyi országgyűlés Kolozs­várott. (Esküt tesz az augusztus 20-i kassai szer­ződés megtartására: követeket választ a pozsonyi országgyűlésre: eltörli a jus ligatumot, a fejede­lemmel szemben hűtlenekről szóló 1595. évi tör­vényt: kimondja, hogy a jövőben a rovás ne az adózók vagyoni állapota szerint történjék, hanem 10-10 jobbágy alkosson egy portát.) —November 16. A pozsonyi országgyűlés ki­rállyá válassza Mátyás főherceget. - Nov. 18. Az országgyűlés nádorrá választja Illésházy István bárót. - Nov. 19. II. Mátyást királlyá koronázzák Pozsonyban. (A koronázási drapérián első ízben jelennek meg a piros-fehér-zöld színek.) (E rovatunkat az Akadémiai Kiadó gondozásá­ban megjelent, négykötetes műből állítjuk össze.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom