Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-07-01 / 7-8. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. júl.- aug. MAGYARORSZAG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA 50. rész 1607 —Július 20-án a szatmári vár őrsége és Bocskai Miklós várkapitány hűséget esküsznek I. Rudolf királynak. -25-én I. Rudolf e napra országgyűlést hív össze Pozsonyba. (Augusztus 28.: a felső-magyarországi megyék követei kijelentik a pozsonyi káptalan előtt, hogy legfeljebb még tíz napig várnak a királyra vagy megbízottjára: szeptember 10.: a követek kijelentik, hogy nem várnak tovább, de újabb hívásra készek összejönni: szeptember 15.: az ösz- szegyűlt követek távoznak Pozsonyból.) —Augusztus 2. Thurzó György gr. beadvánnyal figyelmezteti a királyt, hogy ha a zsitvatoroki békét nem ratifikálja, illetve a hajdúk letelepítése és anyagi kielégítése ügyében, nem intézkedik, újabb felkeléstől kell tartani. —Október közepén Ali budai pasa és Nagy András hajdúgenerális megegyezést köt Budán. (A pasa szükség esetén megsegíti a bécsi béke védelmében fegyvert fogó hajdúkat.) —November elején a hajdúk táborba szállnak, és kiáltványban tudatják, hogy addig nem teszik le a fegyvert, mig a bécsi békének (benne saját kiváltságaiknak) érvényt nem szereznek. — November közepén a Tisza mellett gyülekező hajdúk megindulnak Miskolc fel. (Számukat a kortársak 16 ezerre teszk.) —December 5-én a felső-magyarországi rendek e napon országgyűlésre jönnek össze Sárospatakon. (Felhatalmazzák a királyi biztosokat, hogy a hajdúk ellen szükség esetén nemesi fölkelést hirdessenek: fővezérré Forgács Zsigmondot és Homonnai Bálintot választják: Homonnai vezetésével tizenöt tagú bizottságot küldenek ki a hajdúkkal való tárgyalásra.) - Dec. 10-én a hajdúk és a nemesek megbízottai Szerencsen (Zemplén vm.) eredménytelenül tárgyalnak. — December végén a fölkelt hajdúk Homonnai Bálint személyében nemzeti király választására készülnek. - Dec.31-én a hajdúk és a nemesek megbízottai Iváncson (Abaúj vm.) ötvenna- pos fegyverszünetet kötnek. —Az év folyamán. A Haditanács kimutatása szerint a magyarországi végvárakban ebben az évben 6156 főnyi őrség szolgált, havi zsoldjuk 35.124 Ft. - A kir. biztosok szerint legalább 14 ezer fö lenne szükséges. - Megjelenik Hemborban (Hessen grófság) Szenei Molnár Albert zsoltárfordítása: Szent Dávid... százötven Zsoltár. 1608 —Január 2. A királyi biztosok e napra részgyü- lést hirdetnek a felső-magyarországi rendeknek Kassára. (Jóváhagyja a hajdúkkal Iváncson kötött fegyverszünetet: ideiglenes szállásterületet jelöl ki a hajducsapatoknak: megszablya a megyék által számukra adandó élelmiszer mennyiséget.) - Jan.- 10 -én Mátyás főherceg kormányzó e napra az alsómagyarországi és a dunántúli megyéknek részgyűlést hirdet Pozsonyba. Felső-Magyarország és Erdély, valamint Alsó- és Felső-ausztria rendei is képviseltetik magukat. (20.: Mátyás főherceg megérkezik Pozsonyba: 23.: I. Rudolf leiratban oszlatja fel az engedélye nélkül összehívott gyűlést: 31.: a király felszólítása ellenére együtt maradt gyűlés végzéseit e napra keltezik. Ezek kimondják, hogy a résztvevők ragaszkodnak a bécsi és a zsitvatoroki békéhez, védelmükben szövetségre szólítják a szomszédos országokat.) —Február 1. Mátyás főherceg, a magyar és az osztrák rendek Pozsonyban felújítják az 1606. szep- 1 temberi konföderációt a bécsi és a zsitvatoroki béke védelmére. - A magyar rendek Pozsonyból kiáltványt intéznek a Habsburg monarchia országainak rendéihez. Felszólítják őket a pozsonyi és a zsitvatoroki béke védelmében kötött szövetséghez való csatlakozásra. - A Pozsonyban összegyűlt rendek válaszolnak I. Rudolf január 23-i leiratára. Kijelentik, hogy a haza végső veszélye miatt gyűltek össze: kérik, erősítse meg az 1606. novemberi zsitvatoroki bélét. -Febr. 6-án megegyezés jön létre a hajdúk és Báthori Gábor között. A hajdúk támogatják Báthorit az erdélyi fejedelemség elnyerésében, ő viszont kötelezi magát, hogy Nagy András hajdúgenerálist második emberé teszi maga után Erdélyben, katolikusoknak nem ad semmilyen tisztséget. Végül: Várad, ecsed és Kálló (Bihar, Szatmár és Szabolcs vm.) között telepíti le őket. —Március 3. Erdélyi országgyűlés Kolozsvárott. -Márc. 5-én Rákóczi Zsigmond lemond az erdélyi fejedelemségről. (Kárpótlásul Báthori Gábortól Szádvárt, Abaúj vm. és Sáros várát kapja) - Márc. 7-én az erdélyi országgyűlés Báthori Gábort választja fejedelemmé.
