Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2007. május SOÓSGÉZA HAZAI TÜKÖR A Gyurcsány kormány képtelen levetkőzni a „volt” diktatúra állampárti allűrjeit. Időről időre visszaköszönnek olyan beidegződések, melyeket már jó lenne végre elfelejteni. A probléma csak az, hogy az ilyen Gyurcsány félék, mint a Kádár rendszer üdvöskéi, haszon- élvezői voltak a szocialistának csúfolt társadalomnak. A módszerekben akkor sem válogattak, és félek, hogy ez ma is így van. Mint írásaimban többször említettem, új kifejezéssel élve, az új arisztokrácia hatalomra kerülése óta, a hatalmat gyakorló (bitorló) garnitúra, fittyet hányva az egyre nehezülő megélhetésre, villa, kastély, „végvár”, nyaraló, építésekbe kezdtek, melynek sokszor csak egy célja van, hogy az illető hatalmát fitogtatva, pompásabb építménnyel lepje meg önmagát és családját, mint a másik szélhámos. Egy, egy ilyen építkezésnél, az anyagiak legkevésbé sem számítanak. Mint ahogy az sem számít, hogy a közvélemény némi számítgatás után, arra az eredményre jut, hogy ilyen méretű építkezéshez, még a miniszteri fizetés is csak aprópénz. Mivel idehaza már régen nem tudni, hogy hol végződik a politika hatalma, és hol kezdődik az alvilágé, hiszen ezek már rég összemosódtak, nem kell különösebb fantázia ahhoz, hogy egy, egy kormánytag „büszke vára” miből épült. Néhány hónapja Szilvásy György kancelláriaminiszter is beállt a sorba, és mint az egyiptomi fáraók, ott hagyta „névjegyét” történetesen a Veszprém megyei Lesence falun. A várszerű erődítményről már csak a „lőrések” hiányoznak. Ismerve a Parlament alkotmányellenes „törvénygyártó” szokásait, már, már az ember azt hinné, hogy egy ilyen erődítmény arra is szolgálhat, hogy ha majd az első éjszaka jogát a magyar törvények közé ismét beemelik, Szilvásy úr megfelelő körülmények között tudja a törvényt „gyakorolni.” Komolyra fordítva a szót, a Magyar Nemzet két újságírója vette a fáradságot és leutaztak Veszprém megyébe, egy kis tájékozódásra. Bár ne tették volna. A Nemzet- biztonsági Hivatal, melyet tudomásom szerint éppen Szilvásy úr felügyel, a rendszám alapján megkereste az egyik újságírót, és „barátian” elbeszélgetett vele, és elmagyarázta a zsurnaliszta úrnak, hogy ki után szimatoljon. Természetesen a „baráti figyelmeztetés” mellett, azért kiosztottak némi fenyegetőzést is, már csak úgy a miheztartás véget. Nem tudom, hogy a kollégának van-e életbiztosítása, minden esetre, ha nincs, ettől kezdve a biztosító társaságok számára sokkal kedvezőtlenebb feltételek mellett kötnek életére szerződést, már csak a megemelkedett kockázat miatt is. Tudomásom szerint a jelenlegi pillanatban még az a hír, hogy az újságíró úrnak, mind két veséje a helyén van. Elnököt választott az SZDSZ. A „becsületben megkopott” Kuncze Gábor, visszavonulót fújt, melyet egyes „rosszmájú” újságírók úgy definiáltak, hogy ez nem más, mint a süllyedő hajó effektusa, ami valami olyat jelent, hogy bizonyos rágcsálók, előre megérezvén a vészt, menekülésre fogják a dolgot. Érdekes volt megfigyelni, hogy Kuncze lemondásával egy időben, Budapesten óriásplakátok jelentek meg, melyen a volt elnöknek némi gúnnyal megköszönik, hogy a liberálisokat átvezette a szocialisták táborába, mint hű szövetségest. Maga a plakát, Kuncze árulását sugalmazza, a liberális eszmével szembe. A párt élére két jelölt is akadt úgy, mint Fodor Gábor, aki a Fideszből „tévedt át” az SZDSZ-be, és az ifjú milliárdos titán, Kóka János, aki gazdasági miniszter, és mint vállalkozó, sikeresnek tűnik, bár ezt a sikert még nem sikerült átültetnie az egész országra. Jelenleg ifjú szerelmével „új fészket raknak” és már piros helikopterétől is megvált, mely az ő körükben, a nyomor első lépése. A választás két fordulóra sikeredett, és a második forduló Kóka győzelmét hozta. Az új elnök egy megújult SZDSZ-t ígért, mely a következő választásokon akár a 10%-os eredményt is elérheti. Ez persze csak porhintés, hiszen a jelenlegi gazdasági problémáknak, mely akár csődbe is viheti az országot, foként a társadalomra ráerőltetett, és úgy egyébként teljesen idegen liberális gazdaságpolitika az oka, mely hihetetlen szegénységhez és elkeseredéshez vezetett. Az SZDSZ jelenlegi ideológiájának alapja a nemzetárulás, a magyarságtudat üldözése és kigúnyolása, és frontális támadás a kereszténység és annak értékei ellen. Ha létezik, már pedig létezik hazaáruló banda a magyar politikai palettán, akkor azt úgy nevezik, hogy SZDSZ. Még 2005. október 24-én jelentették be, hogy a délkoreai Hankook Gumigyár Dunaújvárosba települ, és itt építi fel óriásgyárát. Akkor a szocialisták, ezt a kormány sikerének könyvelték el, noha a koreaiak előzőleg Szlovákiával tárgyaltak, de ott a beruházók túlzott anyagi követelése miatt nem sikerült üzletet kötni. Dunaújváros szocialista polgármestere, pártjához és személyéhez közelálló Leisztinger csoportot bízta meg a leendő gyár területéhez a földek felvásárlására. Régi szocialista szokás szerint, a megbízás pályázat nélkül folyt. Most mellőzve a részleteket, a felvásárlás „némi” ingatlan spekulációval járt, melyen Dunaújváros 300 millió forintot vesztett, a felvásárlók viszont egymilliárdot kaszáltak. Magához a beruházáshoz az állam 20 milliárd forintos állami támogatást adott, mely több mint Magyarország ösz- szes vállalkozásának egy évi támogatása. Az ügyben büntető feljelentést tett Dorkota Lajos, Fideszes ország- gyűlési képviselő. Érdekes módon hasonló korrupció gyanújával, szintén feljelentették Sopron volt szocialista polgármesterét, és Vácon is hasonló feljelentés fekszik a rendőrség asztalán. Ma már úgy tűnik, hogy a szocialistáknak és a liberálisoknak háromféle polgármesterük
