Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-11-01 / 11. szám

28 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006 november MÁRTON ÁRON megemlékezés Erdély püspökéről. II. rész Majláth püspök ekkor már Pesten volt, krónikus betegként. Vorbruchner Adolf volt a helyébe kine­vezett püspök. 1938 augusztusában, Vorbruchner püspök meghalt. Márton Áront, a kolozsvári Szent Mihály egyházközség választott plébánosát és a kolozs-dobokai egyházmegyei kerület főesperesét apostoli kormányzóvá nevezték ki. 1938 december 24-én pedig, 60 évvel ezelőtt, a Szentszék Xl-ik Pius pápa megbízásából telefonon bejelentette, hogy Márton Áront nevezte ki gyulafehérvári püspöknek. Az ünnepélyes felszentelésre 1939 február 12-én került sor a kolozsvári Szent Mihály templomban. Eddigi munkájához most már a püspöki teendők is hozzáadódtak. Emlékezetesek maradnak bérmaútjai, amikor kíséretével végigjárta egyházmegyéjét. Ezek az utak jó alkalmat szolgáltattak arra, hogy közelebb kerüljön híveihez, megismerje problémáikat, vigasz­talást és jótanácsokat adjon. Ha lehetett, közbelépett a hatóságoknál a magyarság érdekében. Híresek vol­tak körlevelei, írásai, tanulmányai. 1940 augusztus 30-án a második bécsi döntés Erdélyt kettéosztotta. Megkezdődtek a fejnélküli költözkö­dések, megjelentek az első nincstelen, kifosztott menekültek. De Márton Áron szilárdon állott őrhe­lyén, tudta, hogy hol van rá nagyobb szükség és maradt Gyulafehérváron, Romániában. A Délerdélyben maradt magyarokra súlyos megpró­báltatások vártak. Napirenden voltak a soviniszta románok durva megnyilvánulásai. Gyakran hallhatták úton-útfélen: Romániában élsz, román kenyeret eszel, beszélj románul! Nagy segítséget jelentettek a püspök bíztató körlevelei, beszédei, hagyományos bérma­útjai. Eszakerdélybe csak útlevéllel tudott bejönni. De ennek ellenére rendszeresen megtartotta szokásos bérmakörútjait. 1944 tavaszán, pontosan május 18- ikán, fiatal papokat szentelt fel a Szent Mihály tempóimban, ahol beszédet tartott. Beszédében kitért az északerdélyi magyar zsidóság elleni eljárásra. Akkor már 20.000-nyi erdélyi magyar zsidó volt bezsúfolva a kolozsvári téglagyárba. MÁrton Áron nyíltan és határozottan elitélte beszédében az em­bertelen módszereket. A helyi hatóságok mélyen fel voltak háborodva a nagy tekintélyű püspök beszéde miatt és azt üzenték neki, hogy csak azért nem in­dítanak ellen eljárást, mert "külföldi állampolgár". A szem és fültanuk szerint erre Márton Áron a nála legkegyetlenebb szidalomnak számító "a szemetek világa" mondattal magához hivatott egy városházi hivatalnokot, akinek gépbe diktált egy-egy levelet az akkori magyar miniszterelnöknek és a belügymi­niszternek címezve. Követelte az embertelen rendel­kezések azonnali visszavonását és figyelmeztetett arra, hogy a következményekért való bűnhődést "egész népünk fogja megérni". Az emlékezetes 1944 augusztus 23-án, Románia "ki­ugrásakor" éppen Kolozsváron volt. Románia átállott a szövetséges hatalmak győzelmes oldalára. Magyar- ország tovább harcolt. Márton Áron maradt a szék­helyén, a legmegpróbáltatottak között. A román vadsoviniszta Maniu gárdisták 1944 október 8-án 11 embert gyilkoltak le Csíkszentdomokoson, a püspök szülőfalujában. A hatóságok jóváhagyó elnézése mellett, mindenütt folytak a magyarok elleni "meg­torlások", leszámolások, Az 1946 os párizsi békekonferencián a román polgári politikusok, (akiket később a kommunisták mind bezártak) felhasználva okosan minden érvet, keresz­tülvitték, hogy a konferencia határozata ne revi- diálhassa az 1919-ben Magyarország ellen elkövetett igazságtalanságot. A tradicionálisan románbarát franciák a Nagyrománia elvet támogatták. A Szov­jetek számára világos volt: míg Románia átállott és a szovjetek mellé állt, addig Magyarország a végsőkig harcolt ellenük. A magyar delegáció mindössze 4,000 négyzetkilométert "kért vissza". De nem mert érvelni, mert félt a Szoviet bosszújától és így még azt se kapta meg. Márton Áron a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsún beszédet mondott, melyet az éppen viharelőtti időjárásra hivatkozva így kezdett: "Á Hargita fölött fekete fellegek gyülekeznek és megdördült fejünk felett az ég. Ugyanúgy Erdély ege felett is sötét felhők vannak. . ." (Folytatjuk)-Kövér László szerint a magyar nemzet ma ia azok­kal áll szemben, akikkel fél évszázada, vagyis egy „szűk, köztörvényes bűnök elkövetésétől sem vissza­riadó, maffia-szerűen szerveződő klikkel”, amely a ha­zugságot, a gátlástalan haszonlesést, az emberek vágya­inak, véleményének, akaratának semmibe vételét, a ha­talomhoz minden áron való ragaszkodást tedtesíti meg,, elutasítva a demokrácia lényegét. Véleménye szerint ezt bizonyítja, hogy a „kommu­nisták utódpártja” milyen miniszterelnököket adott Ma­gyarországnak a rendszerváltás után: 1994-ben a „for­radalom katonai bukása után az országot brutálisan vé­gigverő karhatalmi különítmények egy tagját”, 2002- ben „az orosz birodalmat kiszolgáló kommunista tit­kosrendőrség egy D-209-es fedőjelü szigorúan titkos tisztjét”, 2004-ben és 2006-ban pedog a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának magas be­osztású funkcionáriusából lett milliárdost, aki a novem­ber 4-ét követő megtorlások egyik leggyülöltebb irányí­tójának, Apró Antalnak elkobzás majd privatizáció útján tulajdonába került, ma családi örökségként számon tar­tott villájából siet évek óta megkoszorúzni Nagy Imre szobrát”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom