Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-11-01 / 11. szám
28 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006 november MÁRTON ÁRON megemlékezés Erdély püspökéről. II. rész Majláth püspök ekkor már Pesten volt, krónikus betegként. Vorbruchner Adolf volt a helyébe kinevezett püspök. 1938 augusztusában, Vorbruchner püspök meghalt. Márton Áront, a kolozsvári Szent Mihály egyházközség választott plébánosát és a kolozs-dobokai egyházmegyei kerület főesperesét apostoli kormányzóvá nevezték ki. 1938 december 24-én pedig, 60 évvel ezelőtt, a Szentszék Xl-ik Pius pápa megbízásából telefonon bejelentette, hogy Márton Áront nevezte ki gyulafehérvári püspöknek. Az ünnepélyes felszentelésre 1939 február 12-én került sor a kolozsvári Szent Mihály templomban. Eddigi munkájához most már a püspöki teendők is hozzáadódtak. Emlékezetesek maradnak bérmaútjai, amikor kíséretével végigjárta egyházmegyéjét. Ezek az utak jó alkalmat szolgáltattak arra, hogy közelebb kerüljön híveihez, megismerje problémáikat, vigasztalást és jótanácsokat adjon. Ha lehetett, közbelépett a hatóságoknál a magyarság érdekében. Híresek voltak körlevelei, írásai, tanulmányai. 1940 augusztus 30-án a második bécsi döntés Erdélyt kettéosztotta. Megkezdődtek a fejnélküli költözködések, megjelentek az első nincstelen, kifosztott menekültek. De Márton Áron szilárdon állott őrhelyén, tudta, hogy hol van rá nagyobb szükség és maradt Gyulafehérváron, Romániában. A Délerdélyben maradt magyarokra súlyos megpróbáltatások vártak. Napirenden voltak a soviniszta románok durva megnyilvánulásai. Gyakran hallhatták úton-útfélen: Romániában élsz, román kenyeret eszel, beszélj románul! Nagy segítséget jelentettek a püspök bíztató körlevelei, beszédei, hagyományos bérmaútjai. Eszakerdélybe csak útlevéllel tudott bejönni. De ennek ellenére rendszeresen megtartotta szokásos bérmakörútjait. 1944 tavaszán, pontosan május 18- ikán, fiatal papokat szentelt fel a Szent Mihály tempóimban, ahol beszédet tartott. Beszédében kitért az északerdélyi magyar zsidóság elleni eljárásra. Akkor már 20.000-nyi erdélyi magyar zsidó volt bezsúfolva a kolozsvári téglagyárba. MÁrton Áron nyíltan és határozottan elitélte beszédében az embertelen módszereket. A helyi hatóságok mélyen fel voltak háborodva a nagy tekintélyű püspök beszéde miatt és azt üzenték neki, hogy csak azért nem indítanak ellen eljárást, mert "külföldi állampolgár". A szem és fültanuk szerint erre Márton Áron a nála legkegyetlenebb szidalomnak számító "a szemetek világa" mondattal magához hivatott egy városházi hivatalnokot, akinek gépbe diktált egy-egy levelet az akkori magyar miniszterelnöknek és a belügyminiszternek címezve. Követelte az embertelen rendelkezések azonnali visszavonását és figyelmeztetett arra, hogy a következményekért való bűnhődést "egész népünk fogja megérni". Az emlékezetes 1944 augusztus 23-án, Románia "kiugrásakor" éppen Kolozsváron volt. Románia átállott a szövetséges hatalmak győzelmes oldalára. Magyar- ország tovább harcolt. Márton Áron maradt a székhelyén, a legmegpróbáltatottak között. A román vadsoviniszta Maniu gárdisták 1944 október 8-án 11 embert gyilkoltak le Csíkszentdomokoson, a püspök szülőfalujában. A hatóságok jóváhagyó elnézése mellett, mindenütt folytak a magyarok elleni "megtorlások", leszámolások, Az 1946 os párizsi békekonferencián a román polgári politikusok, (akiket később a kommunisták mind bezártak) felhasználva okosan minden érvet, keresztülvitték, hogy a konferencia határozata ne revi- diálhassa az 1919-ben Magyarország ellen elkövetett igazságtalanságot. A tradicionálisan románbarát franciák a Nagyrománia elvet támogatták. A Szovjetek számára világos volt: míg Románia átállott és a szovjetek mellé állt, addig Magyarország a végsőkig harcolt ellenük. A magyar delegáció mindössze 4,000 négyzetkilométert "kért vissza". De nem mert érvelni, mert félt a Szoviet bosszújától és így még azt se kapta meg. Márton Áron a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsún beszédet mondott, melyet az éppen viharelőtti időjárásra hivatkozva így kezdett: "Á Hargita fölött fekete fellegek gyülekeznek és megdördült fejünk felett az ég. Ugyanúgy Erdély ege felett is sötét felhők vannak. . ." (Folytatjuk)-Kövér László szerint a magyar nemzet ma ia azokkal áll szemben, akikkel fél évszázada, vagyis egy „szűk, köztörvényes bűnök elkövetésétől sem visszariadó, maffia-szerűen szerveződő klikkel”, amely a hazugságot, a gátlástalan haszonlesést, az emberek vágyainak, véleményének, akaratának semmibe vételét, a hatalomhoz minden áron való ragaszkodást tedtesíti meg,, elutasítva a demokrácia lényegét. Véleménye szerint ezt bizonyítja, hogy a „kommunisták utódpártja” milyen miniszterelnököket adott Magyarországnak a rendszerváltás után: 1994-ben a „forradalom katonai bukása után az országot brutálisan végigverő karhatalmi különítmények egy tagját”, 2002- ben „az orosz birodalmat kiszolgáló kommunista titkosrendőrség egy D-209-es fedőjelü szigorúan titkos tisztjét”, 2004-ben és 2006-ban pedog a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának magas beosztású funkcionáriusából lett milliárdost, aki a november 4-ét követő megtorlások egyik leggyülöltebb irányítójának, Apró Antalnak elkobzás majd privatizáció útján tulajdonába került, ma családi örökségként számon tartott villájából siet évek óta megkoszorúzni Nagy Imre szobrát”.
