Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-11-01 / 11. szám
2006 november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 29 Születésnap Van Gogh-képekkel Baán László főigazgató a Szépművészeti Múzeum centenáriumáról, a látogatóbarát közgyűjteményről P. Szabó Ernő Centenáriumi évet ünnepel a Szépművészeti Múzeum: éppen száz éve adták át a Hősök terén álló monumentális épületet. Kiállítások sora nyílik az évforduló kapcsán, miközben újabb belső terek újulnak meg, s további terjeszkedésről is érkeznek hírek. Az intézmény növekvő presztízsének köszönhetően külföldi partnerei mindinkább egyenrangú partnerként kezelik a Szépművészetit, ahogyan az idén Hamburg és Drezda mellett Budapesten is megrendezett spanyol kiállítás is bizonyítja. Kétszázezer látogatója volt a spanyol kiállításnak, közel annyi, mint a nagy tárlatok sorát elindító, negyedmillió érdeklődőt vonzó Monet-kiállításnak - számol be a visszhangról Baán László főigazgató. A rendszerváltozás óta tartó látogatószám-csökkenés megállt tehát, sőt immár évről évre nő. A spanyol kiállítással együtt augusztus végéig összesen 450 ezren jártak a Szépművészetiben, így várhatóan ez lesz a múzeum valaha volt legerősebb éve, talán még magyar látogatócsúcsot is elérhetünk - összegez a főigazgató. - Azt érzékeljük, hogy ugyanaz az érdeklődés jellemzi most a magyar közönséget, mint ami Nyugat- Európában már 20-25 éve kialakult. Ennek az érdeklődésnek a felkeltéséhez persze nagyszabású, izgalmas kiállításokra volt szükség idehaza is. A Monet és barátai című tárlat elindította sikerszéria előtt az utolsó kiemelkedő csúcs 1983-ban volt, amikor a Mátyás király korának művészetét, kultúráját bemutató — igaz, igen hosszú ideig nyitva tartó - kiállítást 550 ezren látogatták meg. A nagyvilágban éppen ezután indult meg az igazi múzeumi boom, nálunk pedig a nyolcvanas évek végétől elkezdődött a hanyatlás. A mostani növekedési folyamat azt mutatja legelőször is, hogy szükség van nyugat-európai színvonalú, nagy tárlatokra. A sikerhez jó marketingre is szükség van, vonzani kell az embereket a múzeumba. Eközben persze nem szabad mást ígérni, mint amit kapnak a látogatók. így még az egyetlen főmű köré szerveződő kamarakiállítások is látványos sikerűek lehetnek, mint például a centenáriumi kamaratárlat-sorozaton belül a nyári Tiziano-kiállítás, amelyet majdnem ötvenezren láttak, vagy a most zárult Picasso szerelmei tárlat, amelvre több mint hetvenezren voltak kíváncsiak. - Nyilván nem csökken az érdeklődés a hamarosan megnyíló új kamarakiállítás, a Caravaggio-bemutató iránt sem... Nagyon fontos jelenségnek érzem, hogy a nagy kiállítások divatba jövetelének időszakában sikerült kiugró nézőszámot elérni azokkal a kis tárlatokkal, amelyek egy-egy remekművet, egy-egy vonzó témát járnak körül, elmélyülésre ösztönözve a látogatókat. Igaz, a Géniuszok és remekművek sorozatban olyan nevek is szerepeltek, mint például Turner, akitől még soha egyetlen festmény sem volt kiállítva Magyarországon. Komoly adósságai halmozódtak fel idehaza a köz- gyűjteményeknek a bemutatás terén, ezért a közönség „díjazza” az erőfeszítéseket a hiányok pótlására. Remélem, majd azt is honorálja, hogy egy nagyon fontos Caravaggio-müvet hozunk Budapestre, hiszen az itáliai festőzseni alkotásai közül sem szerepelt még egy sem hazai tárlaton. Mit várhatunk mindezek után a Van Gogh-kiállítástól? - A centenáriumi év zárása, mintegy koronázása lesz a holland festőgéniusz műveiből rendezett tárlat. Az ünnepi év zárásaként, december 1-jére időzítettük a kiállítás megnyitását, amelytől azt remélem, hogy a leglátogatottabb lesz a magyarországi muzeológia eddigi történetében. Olyan bemutatót, mint amilyen a miénk lesz, kevés alkalommal lehet Van Gogh müveiből rendezni, hiszen ő ma talán az első számú „sztár” a múzeumi világban, s ezért rendkívül éles verseny folyik érte. Térségünkben a mostanihoz mérhető Van Gogh-kiállítás utoljára Bécsben volt, 1903-ban. Éppen ezért lesz több ez az esemény, mint egy tárlat a sok közül. Bebizonyítja, hogy ez az ország, ez a város, ez a múzeum képes olyan teljesítményre, mint a világon bármelyik más nemzet. Rekordnézőszámot várnak, nyilván rekordköltségvetésre lesz szükség a tárlat megrendezéséhez. Az újabb megszorítások időszakában honnan tudnak pénzt szerezni a bemutatóra? A kiállítás költségvetése több mint négyszázmillió forint. A szükséges állami támogatás biztosítására már kaptunk ígéretet a miniszter úrtól, a pénzt jövőre kapjuk meg. Egy holland bankcsoport nagyon nagy szerepet vállalt szponzorként az ez évi költségek biztosításából, ez tette lehetővé az elindulást. Nemcsak újabb megszorításról, „tartalékalap” képzéséről érkeznek a hírek, de hirtelen bejelentett, majd visz- szavont miniszteri elképzelésekről a hazai közgyűjtemények átszervezéséről. Lehet így hosszú távon tervezni? A megszorítások eddig nem befolyásolták a mi helyzetünket, sőt, hivatalba lépésem első évében még növekedés is volt a támogatásban. A múzeum kellő színvonalú működéséhez szükséges azon öszszegeket, amelyeket az állami költségvetés már nem tudott biztosi-
