Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-11-01 / 11. szám
2006 november megtartani ezek közül a koalíció, bár ezek a városok nagyságuknál fogva jelentősek. így Miskolc, Nyíregyháza, Szeged, Pécs, Székesfehérvár, Dunaújváros. A kisvárosok többségében is az ellenzék győzött. Érdekesen alakult Budapest helyzete. 16 év után, továbbra is a liberális Demszky Gábor irányítja a fővárost. Az is igaz, hogy mindössze 1,6%-os többséget kapott, melyre eddig még nem volt példa. Tarlós István, a Fidesz és a Kereszténydemokraták által támogatott jelöltet, nehéz helyzetbe hozta a MTV székház elleni támadás. Az egész liberális propaganda, az írott sajtóval az élen, és az elektromos médiákon keresztül, az utolsó két hétben, másról sem szóltak, csak a békéről, a nyugalomról, a biztonságról, melyet csak Demszky tud biztosítani. Mintha Tarlósnak bármi köze lehetett volna a tévé körül kialakult helyzethez. A tévé elfoglalása, és az ott történtek kapóra jöttek a liberálisoknak, és én élek a gyanúval, hogy a háttérben a bal-liberálisok mozgatták a szálakat. Már senkit nem érdekelt a Combínó villamos körül kialakult botrány, melyben, normális országban belebukik a polgármester. Az augusztus 20-án éjjel történt dráma, mely emberéleteket követelt, és elkerülhető lett volna. Budapest lepusztulása, az a közlekedési káosz, melynek tanúi lehetünk minden nap. Az aluljárókban a minimálisra csökkent közbiztonság. A mindent elborító kutyapiszok, a rengetek szemét, és kosz. A több tízezer hajléktalan és koldus, mely visszatetszést kelt a polgárokban. A megoldhatatlan parkolási gondok. Vagy egyszerűen az a tény, hogy Budapest nem lakható. Egy dolog érdekli csak az embereket, melyet Demsz- kyék nem győztek az üres fejekbe gyömöszölni, hogy ha nem ő győz, ilyen összecsapások, mint a tévé körül, és Budapest más pontján mindennaposak lesznek. A buta kispolgár, aki Demszkyre voksolt elhitte. Bár a szavazók alig többsége, melyet bizonyít az 1,6%. Ezzel együtt is a „liberális” főváros komoly teret vesztett. Budán egy kerület kivételével a Fidesz és szövetségese volt a befutó. Pest sem egyértelmű, néhány kerületben szintén a fiatal demokraták kerültek ki győztesnek. Demszkynek nagy segítséget nyújtott, „titkos” támogatója Dávid Ibolya, aki önálló polgármesterjelöltet indított, és ezzel megosztotta a jobboldali erőket. Szegény Antall József, emiatt, a perszóna miatt, forog a sírjában. Még négy éve, a neoliberális brancs, oly büszkén hirdette, hogy Budapest liberális város. Ma már ez nem mondható el. Ha pedig a trend így folytatódik, Kun- czéék 2010-ben elmondhatják, a Dohány utca még liberális maradt. Parlamenti választások voltak Ausztriában. Nem erről akarok írni, mégis az ottani kampánynak volt egy apró szegmense, mely rólunk is szólt. Illetve egész pontosan az MSZP-ről és a Szabad Demokraták Szövetségéről. Az idén, de négy éve is, feltűnő volt a liberálisoknak az a pénzbősége melyet kampánycélra költöttek. Hans 12 Peter Martin, európai parlamenti képviselő, dokumentumokkal tudta bizonyítani, hogy egy osztrák képviselőjelölt, bizonyos Alexander Zách cége, a Szrabagtól 15 millió eurót meghaladó jutalék java részét, a Magyar Szocialista Párt kasszájába, illetve az SZDSZ alapítványának számlájára utalta át, hogy ezzel is támogassa tavasszal a bal-liberálisok választási kampányát. A Keresztény Demokrata Néppárt, ügyészségi feljelentést tett vesztegetés alapos gyanúja miatt. A Strabag, a hazai autópálya építésében érdekelt, és csodák csodája, az ő pályázatuk mindig befutó volt, noha ők építették a legdrágábban az autópályákat. Medgyessy Péter „megpuccsolása” után, keserűen jegyezte meg, hogy az SZDSZ televan korrupciós ügyekkel. Ma már a történet ott tart, hogy maga a Strabag is elismerte, hogy különböző csatornákon utalt át Magyarországra pénzeket. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, néhány napja kijelentette, hogy tavasszal nem jelölteti magát az SZDSZ elnöki székébe. Ahogy ő mondta, tudni kell, időben visszavonulni. A több mint 50 milliós vesztegetési pénz után, csak egyet lehet érteni elnök úrral. Valóban tudni kell, időben visszavonulni. Visszatérve a hazai belpolitikai helyzetre, október 1- én, 19 órakor, az urnazárás után, Sólyom László köztársasági elnök, szükségét érezte annak, hogy megszólaljon. Beszéde figyelemre méltó volt, mértéktartó, rövid és megszívlelendő. A kialakult helyzetért, mely részben a hetek óta tartó válság és tüntetésekért, Gyurcsány Ferencet tette felelősé. Elmondása szerint, bármely helyzetben sem szentesítheti a cél az eszközt. Ezért az ország felháborodása, és a demonstrációkat jogosnak ítélte meg. Ugyanakkor elitélte a kilengéseket. Végül a helyzet kulcsát az országgyűlés kezében lévőnek találta, és nyíltan felszólította a koalíciót, hogy alkotmányos eszközökkel szabaduljanak meg Gyurcsány Ferenctől. A bal-liberálisoknál süket fülekre talált ez a figyelmeztetés, és aljasságuk függvényében a köztársasági elnököt kezdték gyalázni. Gyurcsány, mint egy szemfényvesztés képen, bizalmatlansági indítványt terjesztett be maga ellen, és még azon a héten összeült az országgyűlés. Előtte frakcióülést hívtak össze, és megszavaztatták a koalícióban lévő képviselőket. Ok természetesen egy emberként kiálltak a miniszterelnök mellett. Ezt a komédiát már Orbán Viktor sem nézhette tétlenül, és 72 órát adott a koalíciónak, hogy megszabaduljanak ettől az erkölcsi hullától. Ha nem, a Fidesz hatalmas tüntetésre hívja az országot, illetve a már meg lévő tüntetéseknek az élére áll. Ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy a politikában nem lesz vénasszonyok nyara, hanem igen forró ősz. Végül is ezeknek a senkiháziaknak semmi sem drága, csak azért, hogy a hatalmukat megőrizzék. Már csak azért is, hogy minél később derüljön ki, hogy szép módszeresen kifosztották az országot. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG
