Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-05-01 / 5. szám

26

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

MAGYAR TÁJAK

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁG

TÖRTÉN ÉTI KRONOLÓGIÁJA

L. rész

—1549. szentember 8. Hosszas előkészület után Nyírbátorban, a házigazda ecsedi Báthori András közvetítésével, megkezdődnek és megegyezéssel zárulnak I. Ferdi- nánd biztosának, Nikolaus Salmnak és Fráter György helytartónak a tárgyalásai Erdély és a Részek jövőjéről. (II. János választott király és Izabella királyné lemondanak: kárpótlásul 100 ezer forintot, a sziléziai Oppeln és Ratibor hercegségeket kapja. Volt országrészük I. Ferdi- nánd uralma alá kerül, de annak nevében is Fráter György fogja kormányozni.)

—Szeptember vége. Fráter György helytartó Simándon (Arad vm.) a nyírbátori egyezség végrehajtásáról tárgyal Petrovics Péterrel, a tiszántúli rendek vezetőjével.

—Október eleje. Várday Pál érsek és helytartó betegségének hírére Nádasdy Tamás országbíró és a Helytartóság több tagja felszólítja I. Ferdinándot, hogy a november 30- ra tervezett országgyűlésen választasson nádort.

—Október 12. Pozsonyban meghal Várdy Pál esztergomi érsek, királyi helytartó. - I. Ferdinánd elhalasztja a tervezett országgyűlést.

—Október 29. Erdélyi országgyűlés Székelyvásárhelyen. (Megszavazza a török adót: megerősíti Fráter Györgyöt a helytartói méltóságában: elrendeli, hogy a kereskedelemben a kolozsvári mértékeket használják, kivéve a szász székeket, amelyek a saját mértékükkel élhetnek.)

—Az év folyamán az ezévi rovásadójegyzék az országban (a hódoltság, Erdély és Horvát-Szlavón ország nélkül) összesen mintegy 75 ezer portát ír össze. A birtokos nemes családfők száma mintegy 3 ezer, az egyházi birtokosoké mint egy 170, a jobbágyokat birtokló városoké 16. A portákból való részesedés hozzávetőleges aránya: a királyé 4,5%: az egyházaké 13,5%: a városoké 2% a nemeseké 80%. Ezer portán felüli birtoka 8 birtokosnak van (az összeírt porták 23%-a: ezenbelül: a királyé 19%: egyházi birtokosoké 39%: nemesuraké 42%). A 300 portánál többet birtoklók száma összesen 29, övék a porták mintegy 41%-a (ezen belül a királyé 11%: az egyházaké 23%: a nemeseké 66%). 150-299 portányi birtoka van 24 birtokosnak. A birtokosok több mint 90%-a 150-nél kevesebb portát birtokol. Az egytelkes nemesek száma 8-9 ezer családfő.

—Felső-Magyarországon 51 vashámort írnak össze (hozzátéve, hogy a kimutatás nem teljes). - Megkezdődik Eger várának korszerű átépítése. (1596-ban, a vár eleste- kor még nem fejeződött be.) - Elkezdődött a reneszánsz stílusú lőcsei városháza építése (1568-ig tart). - Tolnán protenstáns szellemű iskola kezdi meg működését. 2005 május

Megkezdődik Debrecenben Radán Balázs pap és Dézsi András rektor protestáns szellemű működése. - Megjelenik Bázelben az első könyv a magyarországi gyógyvizekről, Werhner György eperjesi orvos munkája: De admi- randis Hungáriáé aquis.

—1550. január 6. I Ferdinánd e napra országgyűlést hirdet Pozsonyba. (Január 15.: a király megnyitja a diétát: február 13.: szentesíti a törvényeket. Főbb törvénycikkek: 5.: a király az ország kormányzását fiára, Miksa főhercegre bízza, aki lakjék az országban: 12.: mindenki maradjon a katolikus vallásban: 37.: a jobbágy költözési szabadságát visszaállítják: 48.: a magyar pénzeket a német birodalmiakkal és a szomszédos országokban vertekkel azonos fínomságura készítsék.)

—Január 8. I. Ferdinánd értesíti Fráter Györgyöt, hogy a nyírbátori egyezményt mindaddig nem kívánja végrehajtani, míg V. Károly császárral meg nem egyezett a teendőkről.

—Januárban a török várépítésbe kezd a hódoltságon kívül eső Szolnok mezővárosban. (Szeptemberben Dobó István egri kapitány kezdeményezésére Szolnokot megszállják I. Ferdinánd csapatai, és ők fejezik be a törökök által megkezdett várépítést.)

—Február 2. Erdélyi országgyűlés Kolozsvárott. (Izabella királyné és hívei - közöttük Petrovics Péter temesi ispán és Patócsy Péter — az országgyűlésen nem jelennek meg.)

—Március 5. Fráter György beküldi a portára Erdély évi adóját.

—Március végen I. Szulejmán követe, Mahmud csausz Bécsbe érkezik, hogy megtudakolja az erdélyi tárgyalások lényegét.

—Április 12. I. Ferdinánd Újlaki Ferenc győri püspököt magyar helytartóvá nevezi ki. (Az új helytartó hatásköre korlátozott: nem kap felhatalmazást részgyűlések összehívására.)

—Június végén Izabella királyné a rendek tudtával bezáratja Gyulafehérvár kapuit Fráter György helytartó előtt.

—Július 1. Erdélyi országgyűlés Szászsebesen. (Izabella hívei távol maradnak.)

—Júliusban Izabella királyné követe a Portán bejelenti a nyírbátori egyezséget.

—Augusztus végén Mahmud csausz, I. Szulejmán szultán követe Erdélybe érkezik azzal a paranccsal, hogy Fráter Györgyöt mozdítsák el tisztségéből.

—Szeptember elején Petrovics Péter a temesi rác katonasággal betör Erdélybe, és elfoglalja Fráter György több várát, Alvincet, Dévát és Branyicskát, Csanádot pedig fölégeti.

—Szeptember végén a török követ Gyulafehérvárott Petrovics Péterre ruházza Fráter György eddigi hivatalait.

—Szeptember 29. Fráter György hadai ostrom alá veszik Izabella királynét Gyulafehérvárott.

—Október 12. Fráter György megegyezésre kényszeríti Izabellát. (Királyné ígéretet tesz a behívott török segítség visszaküldésére, a helytartó pedig a törökkel való jó viszony helyreállítására.