Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-01-01 / 1. szám

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 9 2005. január ennek a gombának a szervezetbe kerülése, azoknál a sze­mélyeknél akik máj betegségben szenvednek, komoly ve­széllyel jár. Mára már úgy tűnik, hogy a cégek vezetői tu­datosan kevertek bele a magyar őrleménybe fertőzött kül­földi paprikát, a magasabb profit reményében. Tudvalevő, hogy az őrölt magyar paprika hungarikum, amelynek ex­portja komoly bevételt hoz, mind a tarmelőnek, mind a forgalmazónak és a magyar államnak is. A meglévő jó hí­rünket ásta alá néhány kapzsi, lelketlen személy. Most azt kellene írnom, hogy a büntetés nem fog elmaradni. Ismer­ve a hazai gyakorlatot, könnyen lehet, hogy az urakat a dörzsölt ügyvédek kimossák a pácból. Csak nekünk, fo­gyasztóknak fogja még sokáig csípni a szemünket a paprika.-Verik a pedagógusokat széles e hazában. Nem csak a sors, a cigányok is. Ok már csak megszokásból is. Hiszen az elmúlt ötven évben nem sok sikerélményt jelentettek egymásnak. Ezért az etnikum egy része, fajtájának ellen­ségét látja a tanárokban. Ha pedig ellenség, akkor verni kell. Kicsit sarkosan fogalmazva, alig múlik el egy hét úgy, hogy valamelyik településen a kompánia ne agyabu- láljon el egy-egy tanítót. Az okokat kár keresni, az ürügy­ről sem érdemes szót ejteni. Már csak azért sem, mert nem egyszer előfordult, hogy a helybenhagyott tanár a mai napig nem tudja, hogy a cigányság, ez a díszes tár­saság, miért verte el. Lehet, hogy csak megszokásból. Tehetik, mert komoly következményei nincsenek. Már kabarétréfába illik, ahogy a verést előadja a média. Elő­ször is gondosan ügyelnek arra, hogy a kedves hallgató vagy néző meg ne tudja, hogy a tettesek cigányok voltak. A probléma csak az, hogy az elmúlt 5-10 évben még egyszer sem fordult elő, hogy fehérember kezet emelt volna pedagógusra. Következésképpen, a kedves nézőnek vagy hallgatónk nem kell csavaros észjárás ahhoz, hogy pontosan tudja kikről van szó. A liberális média mondhat bármit, a nagy számok törvénye alapján egyértelmű, hogy az elkövetők a romák között keresendők. Ott is vannak. A televízió csatornái krokodilkönnyeket ejtenek a pedagó­gusokért. Azt is elmondják, hogy a nemzet napszámosai­nak megverése, közfeladatot ellátó személy bántalmazása, tehát a Büntető Törvénykönyv szigorúbban szankcionálja. Viszont még soha nem fordult elő, hogy később, amikor az ügy bírósági szakba került, a média tájékoztatta volna az embereket, hogy Lakatos Dezső, vagy Botos Bálint, esetleg Orsós Kálmán 2 év végrehajtható szabadságvesz­tést kapott volna, mert vert. Nálunk a büntetések kisza­bását a média államtitokként kezeli.. Persze az is lehet, hogy az elkövetők megússzák büntetés nélkül, vagy oly csekély büntetést kapnak, mely szóra sem érdemes. Azért az igazság kedvéért azt is el kell mondani, hogy a romák igazságérzete igen fejlett, nem tesznek kivételt. Verik ők a mentősöket, orvosokat, néha a tűzoltókat, a bátrabbja még a rendőröket is. Ha pedig a rendőr vissza mer ütni, cigány „barátunk” egészen Strasbourgig szalad panaszá­val. Csak egyet felejt el megkérdezni a magyar ember: Mindez kinek-kiknek az uszítására történik?... —Ostobaság, „magyar kormány” a neved. Ugyanis ez a díszes társaság egyszer már padlóra küldte a forintot. A Nemzeti Bank tiltakozása ellenére sáveltolást hajtottak végre, ami nem más, mint a forint leértékelése. A művelet olyan Jól” sikerült, hogy a végén alig lehetett megállítani a zuhanást. Azóta Járai Zsigmondnak, a Nemzeti Bank elnökének hathatós közreműködésével sikerült a forint ár­folyamát stabilizálni. Ezek (a kormány) ahelyett hogy megköszönték volna, saját gazemberségük bűnét a jegy­bank nyakába várták. Most ismét nem nyugszanak. Azon törik a fejüket, miként lehetne újfent leértékelni a forintot. Az előző kudarcból semmit nem tanultak. Ezt most úgy magyarázzák, hogy a forint leértékelése csak azt a nyug­díjast sújtja, aki rendszeresen Bécsbe jár vásárolni. Érde­mes megvizsgálni, hogy mi motiválja a szocialistákat a forint elleni támadásra a magyarság teljes tönkretételén kívül... Ahogy ők fogalmaznak, ezzel olcsóbb lesz a ma­gyar árú, tehát könnyebb exportálni. A lényeg persze nem ez. Mint ismeretes, az infláció a szegények adója. Az az adó, melyhez nem kell törvényt módosítani. Márpedig a forint leértékelése minden alkalommal meglendíti az in­flációt. A meglendült pénzromlás emeli az áruk adótartal­mát, tehát az állam pluszbevételhez jut. A költségvetési hiány egy részét így lehet megfizettetni a lakossággal, azt a hiányt, mely a kormány nemzetellenes gazdálkodásából származik. HAZAI TÁJ Nyugszik most a hótakarta táj Holdnak bűbáját élvezi az éj Egy-egy vad csapdára talál Sírhantot küld reá az ég. Lomha ég nyugszik a határon Mindenki alussza hófehér álmát Várja egy magas fehér torony, Hogy tavasz harangozzon. Bekopog a tavasz a konyha küszöbén A táj széppé festi képét Megszédülnek állatok, madarak A meleg szellő kábítóan simogat. Oh, e táj, zöld-mezei táj Díszeleg itt ezer színes virág Csillagok álmával ékes, hímzett Csodálja ezt a nagyvilág. Szívem jajdul húrokon dalol Honvágy nyitja ki ajtaját Üzennek a magyar csillagok És gondolatban otthon vagyok. Kaprinyákné Bodnár Szerénke

Next

/
Oldalképek
Tartalom