Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-03-01 / 3. szám
2005 március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 sikerült felújítani a tetőszerkezetet, elkezdtek reménykedni. Azóta minden évben sikerült a templom kisebb-nagyobb részét felújítani. A legfontosabb és a leginkább várt pillanat azonban akkor jött el, amikor végre újra felkerült a kupola és a kereszt a torony tetejére. Erre az emlékezetes eseményre összesereglett a falú apraja-nagyja. Ott volt természetesen Varga Géza plébános, valamint Kispál Hubert is, aki vállalta a templom felújításával járó költségek fedezését, és aki a következőket nyilatkozta az eseményről: „Itt nőttünk fel, a családom, a szüleim és én is. Amint hazajöhettünk, elkezdett bennünket foglalkoztatni a szomorú helyzet. Hiába lett vége a háborúnak, a templom továbbra is romokban hevert, de szerencsére anyagi helyzetünk megengedte, hogy áldozhassunk az ügy oltárán.”--Nagyváradon újabb épületet kapott vissza a római katolikus püspökség. Az ingatlanok egyike Nagyvárad belvárosában áll, jelenleg egy iskola néhány osztálya működik benne, a legfelső emeleten pedig hat lakás is található. Az általános isklola a törvény által meghatározott öt évig az épületben maradhat. Az egyház szintén oktatási intézményt akar itt működtetni. A másik ingatlant Aradon kapta vissza a püspökség. Az épület Arad belvárosában áll. Tizenhat lakást szolgáltattak vissza, a többiért pedig per folyik, mivel az önkormányzat jogtalanul adta el azokat a kilencvenes évek végén. A visszaszolgáltatott ingatlan továbbra is bérházként funkcionál majd. —„Ember és viselet” címmel nyílt kiállítás a Csallóközi múzeumban. A Felvidék magyarlakta területeinek népviseletét és Manga János portrékat, népviseleteket ábrázoló fényképeit tekinthették meg a látogatók. Manga János a múlt században élt, felvidéki származású néprajzkutató volt, aki népszokásokat kutatott és örökített meg. Egyaránt foglalkozott a felvidéki magyarság és a magyarországi szlovákság népi kulúrájával és a kulturális kölcsönhatásokkal. A kiállított portrégyűjteménye 1936 és 1940 között készült. A kiállításon ékszerek és néprajzi dokumentumok is megtekinthetők voltak.. —Az Irka című gyermeklap szerkesztősége és a Kárpátaljai Magyar Pedagógus-szövetség évek óta közös Karácsonyi ünnepségre - „Irka-karácsonyra” - invitálta a lap kis olvasóit. A szövetség könyvtárhelyisége után immáron kinőtték a Kölcsey Kollégium nagytermét is. Ezúttal a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola új - az egykori törvényszék - épületének felújított s a napokban átadott dísztermében került sor az ünnepségre. Olyan helyszínen ünnepeltek a gyerekek, amilyenre régóta vágytak: kellemes környezet, meleg, tisztaság. Többségük nem jut el sem a magyar, sem az ukrán parlament „fenyőfaünnepségre”. A mostani viszont végre méltó helyszíne volt a karácsonyi ünnepségnek, és ezt érezték a gyerekek is. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Gyermekstúdiójának tagjai betlehemes játékukkal igazi karácsonyi hangulatot varázsoltak a terembe. A nézők együtt vándorolhattak a szállást kereső Máriával és Józseffel, meghallhatták, amint az angyalok hirdették: megszületett a Megváltó. A pásztorokkal, a háromkirályokkal együtt mind annyian megállhattak a bölcső mellett, hogy szívüket átitassa a karácsonyi áhítat. Az ünneplők sem jöttek üres kézzel: elhozták az Irka karácsonyfájára saját kezűleg készített díszeiket, mivel az is hagyomány, hogy erre a fára csak olyan dísz kerülhet, amit a gyermekek egyedül készítenek. Az ajándék ezúttal sem maradt el: narancs, mandarin, alma, szaloncukor, egy-egy kis játék jutott mindenkinek. Ami azonban legfontosabb: a közös ünneplés élménye mindnyájunkban megmarad. —Csíkszeredán megjelent a Nyírő József Müvei sorozat újabb kötete: „íme az emberek!” Nyírő Júzsefet a második világháború végén, 1944-45 telén az orosz csapatok elől menekülő magyar parlament tagjaival előbb Ausztriába, majd Németországba és végül Spanyolországba sodorja a háború szele. A regényben az író menekülésének történetét beszéli el, megrázó szavakkal festve le az emigránsok hontalanságát és keserű otthonkeresését. —A tanulók által készített díszekből és emléktárgyakból nyílt kiállítás a csicsói magyar nyelvű iskolában. A tárlat érdekessége a papírból, fából és egyéb anyagokból készült 24 bethlehem, amely szintén a tanulók munkája. A legsikeresebb alkotókat az iskola vezetősége értékes díjakban részesítette. A tárlatot az év végéig tekinthették meg az érdeklődők. (Csallóköz/Dunaszerdahely) —A Hercegszőllősi járáshoz tartozó Karancson az 1991 évi népszámlálás adatai szerint 1.528-an laktak: csaknem ötszáz magyar, mintegy ötszáz szerb és ötszáznál valamivel több horvát. A példás együttélés értékrendjét felborította a háború szele - a horvátok többsége és a magyarok jelentős hányada menekülni kényszerült -, s a reinteg- rációt követően az együttélést az egymás mellett élés fogalomtára váltotta fel. A rendezett utcáiról és lakóinak szorgalmáról ismert településen jelenleg alig ezren élnek. A nemzetiségi arányok valamelyest megváltoztak, s talán a legaggasztóbb, hogy a Karancson a lakosság már csak alig egynegyede vallja magát magyarnak. A magyar szülők horvát tagozatra íratják gyermekeiket, és sajnos nagyon komoly annak a veszélye, hogy jövőre lakat kerül(het) a hercegszőllősi általános iskola karancsi alsós tagozatának tantermére. Az összevont tagozat tanítónője jelenleg három kisdiákot oktat, de a két negyedikes a 2005-2006-os tanévben felső osztályba lép, utánpótlás pedig nincs. (Új Magyar Képes Újság/Eszék) —Kiskapuson felújították a 225 éves római katolikus templomot, amelyet december 1-én Jakubinyi György érsek szentelt meg a mintegy kétszázötven lelket számikáló helyi hívők számára. Több mint húsz éve ez a szám még hatszáz körül volt. Sokan közülük a vegyipari üzem miatt keletkezett és a szervezetre is káros korom miatt költöztek el. Kérjük, hívja fel barátai figyelmét lapunkra!
