Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-03-01 / 3. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005 március Miért fordult szembe Amerikával az emberiség egynegyede? Brzezinski: Irak ierohanása mellett a másik hiba Izrael támogatása MNO A legutóbbi híradások közül kitűni három olyan adat, amely jól érzékelteti, milyen biztonsági kockázatok jelentek meg, az utóbbi időben, súlyosan veszélyeztetve Amerikát — jelzi Zbigniew Brzezinski a Financial Times pénteki számában. Jimmy Carter volt tanácsadója hozzáteszi: sajnálatosan Nagy-Britannia, Amerika bizalmas szövetségese és tanácsosa is érintett e folyamatban. Az első ilyen adat a 2001. szeptember 11-i terrortámadást vizsgáló bizottság jelentése. A dokumentumból kiderül, hogy az Egyesült Államok majdnem egyöntetű szimpátiát élvezett a New Yorkot és Washingtont ért terrortámadások után, melyben az arab államok nagy része is osztozott. A jelentés hozzáteszi: ezzel szemben az utóbbi két évben nemcsak az arab világ, de általában a muszlimok heves ellenérzésekkel viseltetnek az Egyesült Államokkal szemben. Brzezinski cikkében hozzáteszi: „baljósak és megdöbbentőek” a jelentéshez csatolt közvéleménykutatási adatok. Ezt a képet teszi jobban átláthatóbbá Shibley Telhami, a kiváló amerikai közel-kelet-szakértő felmérése, mely kimutatja a közel-keleten élő arabok látványosan megnövekedett igényét az önmeghatározásra, s ez a folyamat nem nélkülöz nacionalista, iszlámista jegyeket sem, gyakran a fegyveres szervezkedés jegyében. A harmadik jelenség kevésbé általános, de legalább ilyen nyugtalanító - folytatja Brzezinski. AjtóI van szó, hogy Szaddám Húszéin diktatúrája idején hosszú évekig toleranciával kezelték az Irakban élő keresztényeket túlnyomó többségben levő muzulmán testvéreik. Most viszont, tudatosan szervezett támadások során, bombázzák a keresztény templomokat, és számos keresztényt megöltek, még több került komoly veszélybe. Mi történt szeptember 11-e óta, mi váltotta ki az Amerikával szemben példátlan erővel megnövekedett gyűlöletet, amely nemcsak a Közel-Keleten, de az egész arab világban jellemző? Miért fordult a Föld lakosságának mintegy 25 százaléka szembe Amerikával? — teszi fel a kérdést az amerikai közvélemény formálásban fontos szerepet játszó szakértő. Brzezinski szokásos Drecizitásával adia mee a választ: szerinte két dátumhoz köthető az esemény, egyrészt 2003 márciusához, másrészt 2002 márciusához. George Bush amerikai elnök és Tony Blair brit miniszterelnök nem csupán abban hibázott, hogy egy valótlan háborús ok: nem létező tömegpusztító fegyverek miatt indítottak háborút 2003 márciusában. Az inváziót követő megszállás felélesztette arab történelmi memóriát, melyben még elevenen él a brit és francia gyarmatosítók emléke. Márpedig az arabok készek megvédeni identitásukat. A képletbe belejátszó vallásos felhevüléssel mindez könnyen „kineveli” a szélsőséges politikát. Amerika népszerűtlenségét viszont már egy évvel korábban megalapozta, hogy 2002 márciusában a Bush támogatta a Palesztin Hatóság erőszakos felszámolását és Jasszer Arafat palesztin vezető megalázását. Mindez annak köszönhető, hogy Bush támogatta Ariel Saront, az úgynevezett „béke emberét”. A közel-keleti béke kérdése amerikai részről kimerült az izraeli politika támogatásában. Jó példa erre, hogy az izraeli fal építését egységesen elítélő ENSZ- ben az Egyesült Államok szinte egyedül szavazott Izrael mellett - jegyzi meg Brzezinski. így a közel-keleti térségben élő muzulmánok számára Amerika az elnyomás támogatójaként, Izrael szövetségeseként jelent meg. Nem javított a helyzeten az úgynevezett terrorizmus elleni háború sem, melyet a Bush mögött felsorakozott keresztény fundamentalisták úgy tüntetnek fel, mint az iszlám fundamentalizmusban megjelenő ördög elleni harcot, míg a neokonzervatívok egyfajta zavaros összefüggés-rendszert vélnek fölfedezni a terrorizmus és a Közel-Kelet között — vázolja a helyzetet Brzezinski, értetlenségét fejezve ki amiatt is, hogy Nagy-Britannia, amely jóval nagyobb tapasztalattal és helyismerettel rendelkezik a térségben, nem gátolta, hanem egyenesen támogatta partnere törekvéseit. —Amerika jó pénzzel jutalmazná az iraki részvételt. Az amerikai elnök négyszázmillió dolláros pénzalap létrehozását kéri a kongresszustól, hogy megjutalmazzák azokat az országokat, amelyek csatlakoztak az amerikaiak vezette koalícióhoz Irakban. Ezt azután jelentette be George Bush, hogy a Fehér Házban találkozott Aleksan- der Kwasniewski lengyel államfővel. Az alap negyedrészét Lengyelországnak szánják, a többi pénzzel Ukrajnát, Magyarországot, Romániát és a balti államokat fogják támogatni. (Magyar Rádió) (Legújabb hazai hír szerint, Amerika felére csökkentette a Magyarországnak nyújtott támogatást.) —Meghalt Lucia nővér, az utolsó fatimai látnok. Életének 98. évében, a portugáliai Coimbrában elhunyt a karmelita Lúcia dós Santos nővér. Az 1917-es Mária-jele- nések a Fatima melletti Cova da Iriában történtek, amelyek Lúcia nővér két unokatestvérével együtt volt szemtanúja. A felnőtt kort közülük csak Lúcia érte meg. Unokatestvéreit, Francisco és Jacinta Martot 2000-ben avatta boldoggá II. János Pál pápa. A coimbrai kolostorban írta meg kétkötetes Emlékezéseit. Földi maradványai egyelőre a coimbrai kolostorban temették el, később azonban Fatimában helyezik örök nyugalomra. (KAP/MK)
