Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-02-01 / 2. szám

6 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005. február ELEFANT A PORCELÁNBOLTBAN Nem tehetek róla, engem Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a Király utcai sarki fűszerest juttatja eszembe. Hetyke, kajla ember a mi fűszeresünk is és kedvenc elfoglaltsága, hogy tudását és tapasztalatát megossza a vevőkkel. Magyarul: percenként kioktat. Amikor valamit venni akarok, kiszolgálás helyett rám­szól, nem ezt kell, hanem azt (általában a drágábbat ré­szesíti előnyben), attól meg az Isten is őrizzen, hogy kis adagot kérjél bármilyen áruból. Elkomolyodik, ar­cára kiül az irántad való undor és fennsőbbségesen közli, hogy kétszer annyi mennyiség csak egy bizonyos összegbe kerülne, dehat kérem ez ilyen környék, néz végig rajtad lesajnálón és sóhajtva dekázik, hogy minél pontosabb legyen a mennyiség. Következő alkalommal pedig megismer és igyekszik legutolsónak kiszolgálni. Hát ilyen az öntudatos magyar proletár mint a sarki fűszeres, kioktató és nagyképű, s hát már tudjuk, hogy minden országnak olyan a miniszterelnöke milyet meg­érdemel. Rég nem jártam Budapesten a Király utcai fűszeresnél, valahogy megszakadt a kapcsolatunk, de amikor Gyurcsány Ferenc botrányos módon miniszter- elnöknek jelölte magát, miközben a jobboldal bénultan figyelte a kabarét, a sarki fűszeresünk boldog arca ju­tott eszembe ahogyan a TV. képernyőjét bámulja, amint piedesztálra emelik a bohócot. Családi ügy - mondhatnánk, amilyen a nézőközön­ség olyan a műsor színvonala, hadd oktatgassa a né­zőket hogyan kell hívőnek lenni, feleséget választani, szavazni, gondolkodni, aki rá hallgat megérdemli a sorsát. Most viszont egy kicsit azért nagyobb a gőz, mint gondolnánk, mert miniszterelnök blődsége túllépte az országhatárt. Bizonyítási kényszerben van a jóember a sarki fű­szeresek előtt, meg akaija mutatni, hogy ő külföldön is ugyanaz a fenegyerek. Egyes megnyilvánulásairól tu­domást szerez az ország népe is, másokról nem. Hogy hogyan ugrál az Unióban, mondhatnánk az Unió baja, tetszett volna odafigyelni legalább félannyira a magyar belpolitikára, mint az ukrajnai helyzetre, én részemről előre szórakozom, hogyan fogja kioktatni Bush elnököt a kis mitugrász már első látogatásakor a Fehér Házban, de ez a Fehér Ház baja lesz, végülis nem kötelező min­denkit fogadni. Az viszont, ahogyan a Vatikánban viselkedett, szí­ven markolt. Szent István király óta a magyaroknak még mindig van egy kis presztízsük ezen a helyen, s a mindenkori pápa mindig is kötelességének érezte fo­gadni Maevarorszáe miniszterelnökét. Arra nersze sen­ki sem számított, hogy milyen céllal történik ennek a látogatásnak a kieszközlése. Kioktatás céljából ment oda a jóember, derült ki végül, s hogy jól beárulja a Magyar Püspöki Kart, amely véleményt mer nyilvání­tani akkor, amikor ő lábbal tiporja a Szentszékkel kö­tött szerződést. S - ne adj Isten- állást foglal az utóbbi száz év legfontosabb magyar sorskérdésében. Ő tár­gyalni ment a Vatikánba, neki pedig ez a tárgyalási stílusa. Nem tiszteletet tenni, mint Clinton vagy Bush amerikai, Jelcin vagy Putyin orosz, s ha már a kom­munisták oldaláról nézzük, Fidel Castro, aki olyan alá­zatosan fogadta a katolikus egyház fejét, hogy aki ed­dig kételkedett a kommunisták vallásellenességén, meginogni látszott. Nincs is itt szó világnézetről, itt csak emberről van szó. Ha én választanám ki a politikusokat, első kérdé­sem az lenne, hogy volt-e vagy nem gyerekszobája. Mert a sarki fűszerest akár bojkottálhatom, de az or­szág miniszterelnökét nem lehet minden esetben he­lyettesíteni. Ha ő úgy gondolja, hogy nem a magyar népet kép­viseli, hanem csak a sarki fűszereseket, teheti. Még egy ideig. Csiby Éva TÉLI EST Amikor az orsók zümmögve peregnek Pihenést senki nem ismer A téli est ragyogással telt Mert a fiókban díszeleg a len. Szorgos kezekben peregnek az orsók Dalos ajkakon édes reménység Vidám napokra gondol a nép Várják a tavasz gyönyörét. Az est gyorsa elszalad Elfelejtik a vidám szavakat Következik a holnapi munka De, fülükben cseng az orsók zaja. Ahogy a tavasz kivirágzik Leányok haját virágok díszítik Férfiak vérében lüktet a tavasz Várnak a lányok mosolyára. Jönnek a leányok az erény jogával Fonják a szerelem hű kötelét Rajtuk a báj tüzes fátyola Szív a szívben veszti édenét Hallják ismét az orsók peregését. Kaprinyákné Bodnár Szerénke

Next

/
Oldalképek
Tartalom