Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-04-01 / 4. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 2005 április mértékben jelen lenni Románia moldvai részén is” - e szándék jegyében tett látogatást Jászvásáron és Bákóban Terényi János bukaresti magyar nagykövet. A diplomata elmondta: kétnapos látogatása során Iasi és Bákó megyei és városi önkormányzati vezetőivel, illetve az ottani prefektusokkal folytatott megbeszéléseket. Terényi felvetette annak a lehetőségét, hogy magyar tiszteletbeli konzulátust nyissanak Jászvásáron, amelynek hatásköre a Galati-tól északra fekvő moldvai megyéket ölelné majd fel. Jelenleg a kolozsvári főkonzulátus mellett Konstancán tiszteletbeli konzulátus működik. Terényi indítványozta azt is, hogy Iasi és Bakó testvérvárosi, illetve testvérmegyei kapcsolatot létesítsen valamelyik magyar várossal és megyével. Harmadik javaslatként a bukaresti Magyar Kulturális Intézet tervbe vette, hogy az ősszel kulturális napokat rendezne Jászvásáron és Bákóban. Terényi Jánosnak Bákóban bemutatták azt a két csángóföldi gyermeket, akinek oktatásához a bukaresti magyar nagykövetség munkatársai a „Legyen Ön is keresztapa, keresztanya!” elnevezésű programhoz csatlakozva szeretnének hozzájárulni. A nagykövet február 15-én már tett egy látogatást Bákó megyében, akkor azonban nem nyílt alkalma a prefektussal is tárgyalni. Erre reagálva a ZIARUL DE BACAU című lap Diplomáciai botrány csárdásütemre címmel közölt cikket, amely szerint Terényi inkognitóban, magánlátogatáson vett részt Klézsén, míg a prefektussal nem akart találkozni. Mint utólag kiderült, a nagykövet indulása előtt úgy értesült, a prefektus aznap Bukarestbe utazik, ezért nem vette fel vele a kapcsolatot. Terényi a modvai látogatása kapcsán elmondta, ezzel az útjával jelezni akarta: Magyarország Romániához fűződő kapcsolatai kiterjednek az ország egész területére.-Kevesebben fizettek tavaly egyházi hozzájárulást Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházaknak. A legtöbb hívővel a református egyház rendelkezik, a legnagyobb csökkenés mégis a katolikusoknál tapasztalható. A hat kolozsvári plébánián összesen 655-teI kevesebben fizettek egyházi adót. A legnagyobb apadást a Szent Mihály plébánián regisztrálták, míg 2003-ban 9.500-an voltak, tavaly csak 9.000-en döntöttek úgy, hogy támogatják az egyházat. A református egyházi jegyzékben szereplő hívek száma meghaladja a 26 ezret. A kincses városban létező tizenkét egyházközségben idén 379 reformátussal számoltak kevesebbet. Az 1.812 lelket számláló kolozsvári unitárius közösségben 12 személlyel csökkent a regisztrált hívők száma, míg a 390 fos evangélikusok 66 személlyel fogyatkoztak. A számokat összesítve kiderül, hogy Kolozsváron tavaly 1.110 személlyel kevesebben fizettek egyházi hozzájárulást. —Már 1,7 millióval kevesebb a budapesti. A XVII. kerület a nyertese a városon belüli költözésebiek. Lassú ütemben, de tovább fogy a főváros lakossága. Utoljára 1993 elején vallhatták magukat kétmilliónál többen fővárosinak, idén január elsején pedig már 1,7 milliónál is kevesebb lakost számlál Budapest. —„Kissé hűvös pozsonyi béke” címmel kommentálja a pozsonyi PRAVDA George Bush és Vlagyimir Pu- tyin csúcstalálkozójának fejleményeit, bemelve: az amerikai és az orosz elnök nem borították ugyan egymásra az asztalt, egyikük sem üzent a másiknak új hidegháborút, de az orosz-amerikai kapcsolatokban hosszú ideje halmozódó problémákat mégsem söpörték szőnyeg alá. A baloldali lap szerint a két politikus barátságának régi fénye már megkopott, hiszen Putyin egyre szorosabbra húzza „irányított demobáciájának meneteit”, és már Bushnak sem a terrorizmus elleni háború, hanem a szabadságot célzó küzdelem a vezérjelszava. Az amerikai elnök Pozsonyban elhangzott köztéri beszédében is azt hangsúlyozta, hogy az ukrajnai és a grúziai forradalom után a szabadság övezetének kiterjesztése a cél: előbb Moldova, később Fehéroroszország lesz soron, de a demobácia kérdéseinek felvetése aligha szavatolja majd a pozsonyi eszmecsere szívélyes légkörét. A kérdés csak az volt, vajon Bush négyszemközt leckézteti-e meg Putyint, vagy beavatja a nyilvánosságot is. „Végül a kevésbé diszbét módozatot választotta” - írta a Pravda. A lap megállapítja: az orosz-amerikai kapcsolatok végül túlélték az őszinteség próbáját, hiszen az elnökök egyetértettek abban, hogy közösen járnak el a globális fenyegetettség elleni fellépésben, kezdve a terrorizmustól egészen a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozásáig. „Végső soron elmondható: ha a közös érdekek okán a hidegháború idején is képesek voltak az együttműködésre, akkor erre a „hideg béke” idején is képesnek kell lenniük”. —A Szlovéniával határos négy ország közül Magyarország megítélése a legjobb a szlovénok körében” — számolt be a bécsi tömegtájékoztatás is arról a közvélemény-kutatásról, amelynek eredményeit a DELO című ljubljanai napilap ismertette egyik legutóbbi számában. Az osztrák híradás szerint a szlovénok Magyarországot nevezték meg a lagjobb szomszédként, amely így Ausztriát is megelőzte a népszerűségi listán. A felmérésbe bevontak 47 százaléka nevezte meg Magyarországot olyan szomszédként, amellyel a legjobbak a kapcsolatai Szlovéniának. A válaszadók közel 28 százaléka Ausztriáról vélekedik így, mig Olaszországról közel 18 százalébiyin. Horvátországról pedig nem egészen 7 százaléknyian állították ezt. Ausztriában is a Szlovéniához hasonlóan ítélik meg a magyar szomszédságot. Az osztrák „sógorok” az utóbbi másfél évben nyilvánosságra hozott felmérések szerint Magyarországot - Svájc után - a második helyre tették a szomszédsági listán Olaszországgal együtt. Egyes felmérések szerint a 90-es évek harmadik harmadától számítva megkétszereződött Ausztriában a Magyarország iránti rokonszenv. Lapunk megtalálható Szegeden is a Somogyi-könyvtár Vasvári-gyűjteményében. H-6720 Szeged, Dóm tér, 1-4.
