Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-12-01 / 12. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004 Karácsony 24 éve, van cserkészcsapatuk, Menyecske-kórusuk, citeraze- nekaruk, férfikórusuk és tánccsoportjuk. A Kisiratosi Magyar Gazdák Egyesület mulatságra hívta meg a környékbeli és a határon túli gazdákat. Ez alkalomból Zilahi András plébános felszentelte a felújított gazdaszékházat. —Megjelent a védett emlékművek listája, ám ebből kimaradt az aradi Szabadság-szobor. Darida János műépítész kb. másfélkét évvel ezelőtt elkészítette a megyei listát és abban szerepelt a szobor, amelynek felállításában akkor mégcsak reménykedtek. A megyékből a minisztérium listáján szerepel többek között a Vértanúk Emlékműve, a Bohus-, Szántay-, Kovács-, Herman-, André- nyi-, Neuman-palota, a templomok, a Régiszínház, a Fehér Kereszt, az újaradi Maros-hid melletti vámház, a kaszinó, a Lakatház, a szeszgyár, a Nepomuki Szent János- szobor és Tóth Árpád szülőháza is. A vidéki emlékművek közül hivatalosan is védik például a borosjenei, világosi, solymosi várakat, a világosi Bohus-kastélyt és az előtte lévő szobrot, az angyalkúti Kövér-kastélyt, a feketegyarmati református templomot, a sofronyai Purgly-kastélyt és az apatelki Solymosi-kastélyt. —A kettős állampolgárságról szóló népszavazást népszerűsítő nagygyűlést tartott a Magyarok Világszövetsége budapesten a Batthyány örökmécsesnél. Sokan magyar lobogókkal vettek részt. Többen fekete szalagot kötöttek a zászlókra, amelyek küzött feltűnt egy fekete trianoni zászló is. Az összegyűltek között a népszavazási részvételre felhívó és az igen szavazat leadását kérő szórólapokat osztottak szét. A rendezvény programjában a színpadon több vers és énekszám hangzott el. A nagygyűlés szónoka, Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke azt mondta: “a kettős állampolgárság “pártok feletti kérdés és összmagyar nemzeti ügy”. Azt kérte a december 5-i népszavazás résztvevőitől, hogy az egészségügy privatizációjáról és kettős állampolgárságról szóló referendumokon feltett kérdésekre egyaránt igennel szavazzanak. Az elnök elmondta: a magyar állampolgárság felajánlása a külföldön élő magyarok számára minden párt kötelessége lenne, és az SZDSZ ezzel ellentétes elképzelését “magyarellenesnek “ nevezte. —Horvátország. Az oktatási minisztérium idén szaki- tott a több évtizedes gyakorlattal, miszerint a hivatalos tanévnyitót szeptember második hetében rendezik. A szaktárca vezetője elrendelte, hogy a 2004-2005-ös tanév szeptember 1-n kezdődjék. A vörösmarti magyar nyelvű központi általános iskolába és kihelyezett tagozataira (Csúza, Sepse, Ulbezdán), összesen 147 magyar tanuló iratkozott be. A laskói központi általános iskolába és kihelyezett tagozatain (Kopácson és Várdarócon) 93, míg az Eszéken működő magyar központban 109 diák folytatja tanulmányait magyar nyelven. Kérjük, ne felejtse el előfizetését megújítani! 66Akikért nem szólt a harang”. —Szerte a Vajdaságban megemlékeztek a titói hatalom által levezényelt 1944-45-ös vérengzések magyar áldozatairól, az egyik legkegyetlenebb mészárlás színhelyén, a Temerin melletti Csurogon az idén is a hatóságok hivatalos engedélye nélkül zajlott a megemlékezés a település szeméttelepén található vesztőhelyen. A csurogi emléke- zők az idén is fakeresztet helyeztek el a városi szeméttelep egyik dombján, a volt dögtemetőnél. A kereszt mellé koszorúkat és a kegyelet virágait tették a megemlékezők, akik között szépszámban voltak a bűntény áldozatainak hozzátartozói. Teleki Júlia volt tartományi képviselő azt hangoztatta az egybegyűltek előtt, hogy hatvan évvel a történtek után még mindig méltatlan helyen kell emlékezni a kivégzett csurogiakra, s a hatóságok az emberi jogokat sértik azzal, hogy nem engedik az emlékhely kialakítását. “Az emlékezés alapvető emberi jog. Nem a mi szégyenünk, hanem a szerbiai társadalom szégyene, hogy méltón nem emlékezhetünk meg halottainkról” - szögezte le Teleki Júlia, akinek édesapját ugyancsak a sintérgödör- nél végezték ki, nagyapja pedig gyűjtőtáborban halt meg. Délvidéken 1942 január-februárjában a magyar honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász razziáiban közel 3-4 ezer ember vesztette életét. Két és fél évre rá következett az akkori jugoszláv katonai hatalom megtorlása, amelynek 35-40 ezer délvidéki magyar esett áldozatul. Vagyonukat elkobozták, hozzátartozóikat megbélyegezték, mindmáig nem rehabilitálták őket. A három éve megjelent Temerini razzi című tanulmánykötet tanúsága szerint Csurogon a falu magyar férfi lakosságát majdnem teljesen kiirtották, s aki megmaradt, azt a jareki haláltáborba vitték. Ugyanez történt a szomszédos Zsabján és Mozso- ron élő magyarokkal. A halálosztagok háról-házra járva szedték össze a magyarokat, a községházán verték, kínozták őket, s aki túlélte, nyilvánosan kivégezték. A csurogi vesztőhelyen, a dögtemető mellett az áldozatok hozzátartozói két éve októberben kelyeztek el egy márványtömböt, amelyen egyetlen mondat állt. “Akikért nem szólt a harang”. A márványtömböt néhány napra rá ismeretlenek kidöntötték, majd miután újra felállították, darabokra törték. A márványtömb darabjai most is ott hevernek dicstelenül a vesztőhelynél. Teleki Júlia a tartományi és a helyi hatóságokhoz már két éve eljuttatta kérvényét, hogy hatósági engedéllyel emlékhelyet alakítsanak ki a szeméttelepen, de mindkét folyamodványt elutasították azzal, hogy “még nem jött el az ideje, s nem biztos, hogy az áldozatokat éppen azon a helyen végezték ki”. Az 1944-45- ös kivégzésekről nyíltan és szervezetten először 14 évvel ezelőtt emlékeztek meg a Vajdaságban. Mindenszentek ünnepén és a halottak napján a Vajdaság számos magyarok lakta településén, egyebek mellett Újvidéken, Teme- rinben, Szabadkán, Magyarkanizsán, Zombirban és Őbe- csén is megemlékeztek a 60 éve kivégzett ártatlan Magyar áldozatokról. /HTMH/
