Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-11-01 / 11. szám

26

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2004. november

MAGYAR TÁJAK

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁG

TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA

történeti emlékiratot. (Más adatok szerint ez 1556-ban történt.) - Verancsics Antal valószínűleg ekkoriban fejezi be De situ Transylvaniae, Moldáviáé et Transalpinae című munkája összeállítását. - Megjelenik Velencében a pálosok zsolozsmáskönyve, magyar hónapnevekkel: (1540 és 1550 közt) Krakkóban Székely István: Kalendárium magyar nyelven című munkája, az első magyar nyomtatott öröknaptár. (Címlapján Magyarország fametszetű címere.)

XLV. rész

—1540. augusztus 29. Erdélyi országgyűlés Segesvá- rott. (A jelenlevők elhatározzák, hogy azt ismerik el királyuknak, akit Magyarország megválaszt.)

—Augusztus 30. I. János több méltóságviselője, közöttük Frangepán Ferenc kalocsai érsek és Perényi Péter felső-magyarországi főkapitány, levélben jelenti be V. Károly császárnak, hogy átállnak a Habsburgok táborába. Egyben segítséget kémek a török ellen.

—Szeptember. 13. Országgyűlés Rákosmezején. (A megjelentek. Fráter György kincstartó kezdeményezésére, királlyá választják I. János fiát, János Zsigmondot. (Soha nem koronázták meg.) A csecsemő II. János király gyámjai: Fráter György kincstartó, Petrovics Péter temesi ispán és Török Bálint dunántúli főkapitány.

—Szeptember 21. Erdényi országgyűlés Berethalom- ban. Az országgyűlésen megjelenik Szinán csausz, portai megbízott — első ízben van jelen országgyűlésen török személy -, aki Maylád Istvánt akarja vajdává választatni, de eredménytelenül.-Szeptember vége. Maylád István főkapitány és hívei elűzik Erdélyből I. János volt tisztviselőit, és ostrom alá veszik Diód, Almás, Görgény, Marosvécs és Léta várait.

—Október eleje. Az I. Ferdinánd követeként Isztambulba érkező Hieronyim Laski beárulja a Portának a váradi békét, és I. Jánosnak a török ellen elkövetett árulására hivatkozva, egész Magyarországot kéri. I. Szulajmán a követet tisztes őrizet alatt visszatartja..

—Október 17. A Portára küldött János-párti követek jelentik Isztanbulból, hogy I. Szulejmán elismerte II. Jánost magyar királynak.

—Október 17-18. Leonhard Vels generális elfoglalja I. Ferdinánd számára Visegrádot és Vácot, majd a következő napokban Pestet is..

—Október 20. után. (november 21-ig) Vels hiába ostromolja a Fráter György és Török Bálint által védett Buda várát. Tatát és Székesfehérvárt azonban beveszi.

—November 1. Erdélyi országgyűlés Nagysinken.

—December. Werbőczy István kancellár portai követségből visszaérkezik Budára, és hírül hozza: a szultán jövőre hadat indít I. Ferdinánd ellen.

—Az év folyamán: Épül Szamosújvár I. János és Fráter György által megterveztetett erődítménye. - Fráter György megindítja az alvinci kastély építését. - A Felső- Magyarországon anababtista tanokat hirdető Fischer András prédikátort Bebek Ferenc gömöri főispán megöleti. - Mindszenti Gábor, I. János híve, megíija Öreg János király haláláról című munkáját, az első magyar nyelvű

—1541. Január vége. Izabella királyné és a csecsemő II. János gyámjai, Bebek Imre székesfehérvári prépost útján, eredménytelen tárgyalásokat folytatnak I. Ferdinánddal.

—Február 10. Mehmed szendrői bég csapataival Vác és Székesfehérvár körül pusztít.

—Február 12. A január végétől Tordán ülésező erdélyi országgyűlésen fegyverszünet születik az erdélyi Habsburg- és Szapolyai-hívek között.

—Március 20. Oeszággyűlés Pozsonyban. (A rendek segélykérő követséget küldenek a regensburgi német birodalmi gyűlésre.) - Mehmed szendrői bég ostrom alá veszi Pestet, de Roggendorff generális közeledtének hjrére elvonul.

—Május 4. Wilhelm Roggendorff, I. Ferdinánd generálisa, mintegy 30 ezer emberrel hozzákezd Buda ostromához.

—Május 25. Erdélyi országgyűlés Nagyselyken. (A rendek a szultán parancsára II. János uralma mellett döntenek.)

—Június 19. I. Szulejmán Isztambulból megindul Magyarországra.

—Július 10. Szulejmán szultán előhada Buda alá ér.-Július 20. Maylád István főkapitányt Rares Péter moldvai vajda és török segédcsapatai Fogarasnál csellel elfogják. (1550-ben bekövetkező haláláig az isztambuli Héttoronyban raboskodik.)

—Augusztus eleje. Fráter György nem engedi be Budára V. Károly császár követét.

—Augusztus 10. Erdélyi országgyűlés Tordán. (Hűséget fogad II. Jánosnak.)-Augusztus 21-23. Roggendorffhak Buda alól visszavonuló ostromló seregét a török és magyar hadak tönkreverik.-Augusztus 26. I. Szulejmán a török fősereggel Buda alá érkezik.

—Augusztus 29. A török sereg csellel elfoglalja Buda várát. Török Bálintot Szulejmán szultán fogva tartja. (1551-ben bekövetkező haláláig a Héttoronyban raboskodik.)

—Augusztus 31. I. Szulejmán tudatja Izabella királynéval és Fráter Györggyel, hogy Erdély, a Tiszántúl és a Temesköz kormányzását rájuk bízza évi 10 ezer Ft adó 'ejében. Magyarország közepe a török birodalom részévé, Buda vilájat-székhellyé lesz. (Izabella és kísérete elindul Lippa felé.)

Bácska magyar föld, ne hagyjuk elveszni!