Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-01 / 1. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004. január lakoló “pesti srácok” szimbólumává. (Szomorú, hogy nem Budapesten, hanem Poznanban neveztek el róla utcát!) Kosa Csaba a gyakorlott riporter éleslátásával és ötletességével járja körül a témát. Megnézi a helyszíneket (jelen esetben a Rózsadomb tájait, utcáit), beszél a hozzátartozókkal, barátokkal - már akik hajlandók megszólalni! Összegyűjti a fényképeket és fontosabb iratokat (a börtönre vonatkozók Fónav Jenőtől jönnek), és fakszimilében közli azokat. Ami pedig a címet illeti, az az édesanyától származik, aki naponta elvilla- mosozva a börtön előtt, újra és újra feltette magának a kínzó kérdést: Engedtek-e aludni? “Alhattál-e kisfiam?” Könyvéből kibontakozik egy elszánt, bátor (november 4. után értelmetlenül vakmerő, reménytelenül szervezkedő) gyermekifj ú képe, s vele szemben a mindent könyörtelenül sárbatipró Hatalom lárvaarca. Péter 1941. március 10-én született Budapesten és - 18. évének betöltése után! -, 1959. március 21-én végezték ki, az akasztást hallatlan kegyetlenséggel hajtva végre. (A közönséges bűnözők esetében a hóhér azonnal el szokta tömi a nyakcsigolyát, míg a politikaiakat 10 percig hagyták vergődni a kötélen, mielőtt megállapíthatták a halál beálltát.) Az ember iszonyodva olvassa a bűntettben résztvevő bírók, jogi szakemberek, orvosok és ítéletvégrehajtók neveit: Guidi Béla, dr. Balogh János, Dr. Doktor János, Dr. Fáber Viktor, dr. Szabó Ernő, Sárközy Tibor, Csúcs Mátyás, Karácsonyi Sándor, Fülöp István, hogy csak a legfőbbeket említsem. Szégyenletes, hogy ezek mind magyar nevek. Gvászmaevarok nevei! Vajon, milyen lélekkel mentek haza a reggel 9 órai kivégzés után a családjukhoz ebédelni? Miféle érzelmekkel éltek tovább? Nem bántotta őket egy pillanatra sem a lelkiismeret? Nem voltak lidérces álmaik, miként Edwárd királynak a walesi bárdok máglyára küldése után? (Vagy' mindez csupán költői képzelődés? Az írói fantázia próbálja vele ellensúlyozni az égi- földi igazságszolgáltatás hiányát?) Minderre nehéz felelni, annál is inkább, mivel a vérbírák nagy része is már a sírban fekszik (nem akarom azt mondani, hogy “nyugszik”). Az emberi butaság, gyávaság és gonoszság végtelen. Naponta ezer példáját látjuk ma is a világban. A nemtörődömség, az anyagelvű életszemlélet segít neki. Kérjük, hívja fel barátainak figyelmét lapunkra! Rövid beszámoló a clevelandi Magyar Találkozóról Lezajlott a Magyar Társaság 43. Kongresszusa a november végi Hálaadás ünnepén - a szokásos hely en -, a Sheraton City' Hotel tágas termeiben. A háromnapos ünnep alkalmat adott előadásokra, diszebédrc, irodalmi estre és fényes bálra. Az utóbbin meglehetősen sok fiatal vett részt. A magyar cserkésztáncosok ez alkalommal matyó ruhában jelentek meg, még a fiúk is virágba borulva pompáztak. Csak a mamák tudják, hogy hány órát öltek bele ennek a színpompának a hímzésébe. Az irodalmi estet az idén is Peller Ildikó szervezte, fellépett Lendvay Gabriella énekesnő, Mécs Éva és Kovács Klaudia előadó művésznő. Az utóbbi egy enesen Hollywoodból jött. A szereplésen kívül nagy feladatot vállalt magára, ugyanis az 1956-os forradalomról akar dokumentum filmet készíteni, annak ötvenedik évfordulójára. Szerinte Amerikában, az emigráns magyarság felvilágosításából győződött meg ezen esemény korszakalkotó fontosságáról. Reméljük vállalkozását a magyarság támogatása elő fogja se- gítani! A díszebéd meghívott szónoka Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke volt, aki többek között a határon kívül élő magyarok kettős állampolgárságáról beszélt. A sok értékes előadást hosszú lenne felsorolni. Kiemelkedően érdekes előadást tartott többek között: Tápay Miklós Sasvári László, Balog Sándor, Bogyai Elemér, Dr. Várdy és felesége, Huszár Ágnes. Nagyon érdekes volt Ayiklemé Papp Zsuzsi ismertetése a Rákóczi Alapítvány évenkénti magyarságismereti túráiról, amiket a határokon túl élő ifjúság számára rendeznek. Megkapó volt az előadó két kis unokahugának a közreműködése, akik tökéletes magyarsággal olvasták fel a hálálkodó leveleket. Két olyan kislányról van szó, akiknek az édesapja amerikai, vagyis nem magyar, (tehát példájuk is igazolja, hogy lehetséges gyönyörű nyelvünket az idegenben is megtartani, csak hűséges szívű édesanya kell hozzá). Meg kell még említeni Koszorús Ferenc fiatal washongtoni ügyvéd előadását, aki arra hívta fel figyelmet, hogy milyen fontos lenne az emigráció részvétele a sajtó tájékoztatásában és a képviselőik figyelmét felhívni a magyar problémákra. Az eddigi elnök, a 98 éves Nádas Gyula most is tevékenyen részt vett a rendezésben, bár a fő feladatot ma már Dr. Nádas János látta el, aki feleségével, Gabriellával együtt mindenről gondoskodott a programbizottság segítségével, így' az egész rendezvény sikeresen zajlott le. Ormay Gabriella
