Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-01 / 1. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 2004. január V I Í I JILEM FOGYASZTÓI Mm kút Moore: Kóla, puska, sültkrumpli “Oly«« illőkben élünk, amikor fiktív választások fiktív elnököt választanak. Olya»« iiittkln'ti élünk, amikor egy ember háborúba kültliu l »«iií1m‘( fiktív indokokkal. A háború ellen vagyunk, Mr, Bush. Szégyeld magad Bush, szégyell! uuigmr « mondta a Kóla, puska, sültkrumpli rendi.miikor át vette a legjobb dokumentum- fíltmVl járó arany szobrocskát Hollywoodban. ügy film, amely kritizálja az elnököt, az egész amerikai remiséért, leleplezi a félelem kultúráját, utánajár a fogy vetlmlondéria kialakulásának Oscar-díjat kap. Azoktól, akiket leginkább kritizál, pellengére állít. Valami nagyon felborult itt. “Atlaß amerikai reggel volt: a farmer kiment a földjére, a tejesember kiszállította a tejet, az elnök pedig lebombázott egy újabb országot, melynek a nevet ki sem tudjuk ejteni” - hangzik el a filmben. Ez a mondat mindent magában rejt. Míg e hatalmas ország egyik felében zajlik a legszürkébb hétköznapi élet. közben a világ másik pontján amerikai gépek szórják a bombákat, sokszor ártatlan életeket kioltva. A Columbine Középiskolában 1999. április 20-án is minden úgy indult, mint más napokon: a diákok bebattyogtak az iskolába, átaludtak az első órákat, megették a szünetben tízóraira a sajtoshamburgert. Majd jött a megmagyarázhatatlan. Két diák - Eric és Harris - fegyverekkel berontott az iskolába, s mielőtt végeztek volna magukkal, tizenkét társukat és egy tanárt mészároltak le. Aznap hullott a legtöbb bomba Koszovóra. Michael Moore ezen iskolai vérengzés alapján indul kamerájával felfedező útra: mi okozhatta e törést a fiatalokban? A folyamatos erőszak, ami ömlik a tévéből? Marylin Manson? Vagy az, hogy szinte mindenki vásárolhat fegyvert - a North Country Bank-nál számlát nyitó ügyfél ajándékba például fegyvert is kaphat a szupermarketekben pedig töltényt? A régóta halott amerikai álom kísértete? Az állandó sulykolás: ha nem vagy a legjobb, senki vagy'? Az iskolai mészárlás csak a kiinduló pontja Michael Moore-nak. A film egy-egy választ is ad a számtalan kérdésre, de nem ez a fő cél. Olykor banális, egyértelmű, máskor komoly, összetett kérdések záporoznak. Moore hol tök hülyét csinál az emberekből, riportalanyaiból, hol pedig szinte beoson hozzájuk és a falhoz szorítja őket. Mint például ahogyan teszi a National Rifle Association vezetőjével az otthonában, amikor megkérdezi, hogy nem érzi e felelősnek magát a mészárlásért. Attól az embertől, aki a lövöldözés másnapján a fegyverek mellett kampányolt a városban. Megdöbbentő képek és csend. Igen, lehet, hogy' egy kicsit hatásvadász, olykor morbid, ám ugyanakkor nagyon komoly is a film. Amikor az iskolai lövöldözés látható az iskolai kamerákon, amikor archív híradós felvételeken emberek verik agyon egymást, lőnek egymásra, amikor rendőrök vernek civileket véresre, akkor mindenkinek az arcára fagy a mosoly. A következő percben pedig újra röhögnek egy idétlen riportalanyon. Mint egy szinuszgörbe, halad a film a vége felé. Ki a felelős? Senki. Mindenki. Cannes-ban - ahol korábban negyvenhat évig nem volt dokumentum film versenyben - a Kóla, puska, sültkrumplit a vetítés után tizenháromperces “standing ovation” fogadta. Aztán persze dijat is kapott. Azoktól - is -, akik szintén a félelem fogyasztói. Hol atomtámadástól, hol gáztámadástól, hol az Y2K-tól, hol a szomszédtól, hol a terroristáktól félünk, s vásárolunk. Ki puskát, ki sültkrumplit. S a vadkapitalizmus gördül tovább. (Kóla, puska, sültkrumpli. Feliratos amerikai- német-kanadai koprodukció. 120 perc.) /MNO/ Nedbál Miklós EGY ÓESZTENDŐ BÚCSÚZTATÁSA ÉS EGY ÚJESZTENDŐ KÖSZÖNTÉSE Búcsúzunk tőled múló Ó Esztendő, Éltünk egy darabját magaddal elvivő, Nem vádolunk, hiába, úgysincs miért, Elkellett viselnünk, akármi ért, Embersors útját jártuk tűrve, küzdve, Itt-ott kis örömöt, enyhülést keresve. Köszöntünk azonban Téged Új Esztendő Ifjan, vidáman, önbízón érkező, Minden év új kezdés, megújult jó remény, Ennek az újévnek felkelő reggelén. Időnek Urához szálljon most szózatunk: Teremtő jó Atyánk, néz le ránk, itt vagyunk, Adj hát lelkűnkbe új hitet, új erőt Építsünk vállvetve boldogabb, szebb jövőt. Szeretve, tisztelve egymást és Tégedet: Nyújtsunk most egymásnak baráti jobb-kezet. Csendüljön vidáman dalunk s a telt pohár, Mulassunk pár órát, hisz oly gyorsan tovaszáll. Tokajnak nektárja önt belénk új erőt: Kívánva egymásnak BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT! Dr. Miskolczy Kálmán
