Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-03-01 / 3. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004. március HATÁRON INNEN, HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság évzáró mérlege szerint a történelmi magyar egyházak által visszaigényelt ingatlanok közül az elmúlt hat hónapban a bizottság 129 épület visszaszolgáltatásáról hozott pozitív és végleges elvi döntést (amiből 38 az Erdélyi Református Püspökség, 30 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 17 a Királyhágómellékei Református Püspökség, 13 a Temesvári Római Katolikus Püspökség, 12 az Unitárius Püspökség, 11 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 8 pedig a Kolozsvári Evangélikus Püspökség által kérvényezett egykor egyházi tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozik). Mint Markó Attila helyettes államtitkár jelezte, ebből 49 ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló határozatot már kézhez is kaptak a kérvényező egyházak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest) íj« Az elkövetkező egy-két éven belül közel ötszáz tanulóval csökken majd a felső tagozatos diákok száma a párkányi régióban. Többek között ez is kiderült a pedagógusok és iskolafenntartók járási fórumán nyilvánosságra hozott önkormányzati és iskolai felmérésből. „Bart, Érsekújvár, Helemba, Kisgyarmat, Kisújfalu, Köbölkút, Kürt, Muzsla, Nagy kér, Nána, Szalka, Szímő és Szógyén iskolafenntartóitól beérkezett adatokat dolgoztunk fel, a településeken élő összlakosság 43,3 %-a magyar. Komolyan vesszük a jövőnket, ezért illő megismerkednünk a valós számokkal is” — jegyezte meg Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója. A válaszokból kiderült, hogy a pedagógusok érdekérvényesítő ereje az önkormányzaton belül igen alacsony, a 124 régióbeli önkormányzati képviselőből csak 17 rendelkezik pedagógiai végzettséggel. Talán ezzel is magyarázható, hogy a falvak csaknem felében nem működik oktatási bizottság az önkormányzat mellett, és iskolatanács is csak nyolc településen létezik. Megdöbbentő, hogy a magyarlakta településeken csak a gyermekek 27,9 %-a jár magyar óvodába, és a falvakban egy óvoda sem rendelkezik jogalanyisággal. Az alapiskolák közül Kisgyarmat, Köbölkút, Kürt, Szalka és Szímő szeretne a jövőben iskolabuszt, közülük csak Kisgyarmat szállítaná máshová a gyermekeket, a többi fenntartó a településükön található intézménybe hozná be a szomszédos falvakról a tanulókat. Az utóbbi években átlagban 11 %-kal csökkent a gyermekszületések száma. A fenntartók bevallása szerint a régió hét iskolája van nagyon rossz állapotban, ennek ellenére Helemba, Kisgyarmat, Köbölkút, Kürt, Nagykér és Szímő hajlandók a végsőkig kitartani iskoláik megtartása érdekében. „A régió 19 intézménye közül 17 válaszolt kérdéseinkre, amelyekből egyebek mellett kiderült, hogy alsó tagozaton 1.450, az alapiskola felső tagozatán 1.992 gyermek tanul jelenleg, egy-két éven belül ötszáz tanulónyi különbség várható iskoláinkban! Az iskolavezetők bevallották, hogy Nána, Bárt, Szímő számára a 2004-es, Für szempontjából a 2006-os év számít majd kritikusnak a tanulók létszáma szempontjából” —jegyezte meg Geri Valéria, aki a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét képviselte. A tanulók elsősorban gimnáziumban, az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Ipari Középiskolában, az udvardi összevont Középiskolában vagy az érsekújvári Jesensky utcai szlovák nyelvű szakmunkásképzőben folytatják a tanulmányaikat. /Új Szó (Pozsony) * December 3-ai ülésén Temerin első helyi közösségének tanácsa a VMDP tanácsnoki csoportjának javaslatára egyhangúlag úgy döntött, hogy a helyi közösség díszpolgárává emeli Illés Sándort, a 90. életévében járó, Budapesten élő népszerű prózaírót. A helyi közösség tanácsának határozatáról szóló dokumentumokat 2004-ben, az író születésnapján kívánják ünnepélyesen átadni. Illés Sándor 1914. február 12-én született Temerinben, 1945 óta Budapesten él. Több rangos elismerés és irodalmi díj birtokosa. Novelláiban, regényeiben, publicisztikai munkáiban állandóan visszatérő motívumként van jelen ifjúkorának bácskai élményanyaga, a Temerinben eltöltött gyermekkor világa és a délvidéki magyarság sorsa iránti féltő aggodalom. /Magyar Szó (tjjvidék) Jfi A Vereckei-hágó felé véve az irányt, alig hagyja el a gépkocsival utazó Munkácsot, az út szélén ott találja a portékájukat kínáló árusokat. Maga a 4-5 szintből álló polcszerű építmény is igencsak sajátos, ám amit rajtuk üvegekben, flakonokban kiraktak, az igazi csemege. Többségük valódi kárpátikum, azaz helyi sajátosság. Hosszú gombafüzérek lógnak az egyik karóról. A „kárpátaljai chips”-nek így nyersen, szárazon is fenséges az íze — csak egy kicsit borsos. Nem maga az aszalvány, hanem az ára: 70-80 hrivnya egy-egy füzér. Ugyanennyibe kerül a háromliteres befőttes üvegekben tárolt szárított tinóm. Ha nem is a holnapi ebéd alapanyagának, konyhai dísznek mindenképpen megtennék a szárazon csörgő gombafüzérek. Jól mutatnak az üvegben a savanyúságnak egészben eltett fiatal tinórak, belőlük mindegyik falat bizonyára a mennyekbe visz. 20 hrivnyát kóstál egy ilyen házilag készült konzerv. A szintén gombából, valamint csípős paprikából és hagymából készült adzsika 5 hrivnyával olcsóbb. Kapható itt piros alma és lédús sárga körte, belőlük egy-egy műanyag-vödröcskével cirka 6-9 hrivnyáért vásárolható. Izabella szőlőből készült száraz és desszert vörös borokat már tavaly is árultak itt. Műanyag-flakonból kínálják most is: literjét 3—4 hrivnyáért.
